Szakemberek arra ösztönöznek: szánjunk időt lábunk ápolására, hisz az időskori életminőséget jelentősen meghatározza. A forró nyári napokra vonatkozó tanácsokat pedig nem csupán ezért érdemes megfogadni.
Védekezzünk a lábgombásodás ellen, a fürdési szezonban ez gyakori panasz – mondta érdeklődésünkre Bagoly Zsuzsi reflexológus. A sepsiszentgyörgyi szakember azt javasolja: strandolás után lúgos közegben, szódabikarbónás vagy sós vízben áztassuk lábunkat, savas közegben ugyanis jobban terjed a gomba. Hasonlóan fontos, hogy már a strandon, még hazaindulás előtt lezuhanyozzunk, ezt semmiképpen se mulasszuk el.
Nyáron gyakran előfordul a lábdagadás, amit azzal ellensúlyozhatunk, ha lábunkat éjszakára a fejünk szintjénél magasabbra helyezzük, s megelőzhetőek a gondok a megfelelő folyadékfogyasztással. A napi ajánlott vízmennyiség legalább két liter – magyarázza a szakember. A vízbevitel elmulasztása a nyirokkeringés egyensúlyának felbomlását eredményezi, ezért dagad meg kezünk, lábunk.
A lábunk egész életünkön át kiszolgál, mégsem fordítunk kellő figyelmet ápolására – véli Zsuzsi, aki ajánlja az esti tíz perces lábáztató kényeztetést, ami hosszú távon hozza meg eredményét. Ilyenkor fellazulnak a bőrkeményedések az áztatóvízben (egy tasak szódabikarbónát, vagy két kanál durva sót oldjunk fel kellemesen langyos vízben). A lábfürdőt pedig kövesse krémezés.
A magas sarkú cipők viseletét ne a divat diktálja, vegyük figyelembe azt is, hogy hátgerincünk is bánhatja, amennyiben túl magas sarkon járunk. A reflexológus szerint egy bizonyos, kényelmes magasság még megengedett, egyébként a hátgerinc – ha nincs meg a fiziológiás, egészséges testtartás – kibillen egyensúlyából, bizonyos izmok begörcsölnek, megkeményednek, és nagyon nehéz helyrehozni ezeket a problémákat. Hát­gerincgyakorlatokkal, lúdtalpbetéttel segíthetünk, ha már jelentkeztek e gondok. Bagoly Zsuzsi elmondta: a lúdtalpbetét használata ma már vitatott, gyermekeknek nem is ajánlják, mert úgy vélik: tíz éves korig ki kellene erősödnie a lábfejnek. Szerinte a gyermekek lábát a széles cipők teszik tönkre, amelyeket mostanában kezdtek gyártani, mert ezekben ellustulnak a fontos izmok, amelyek a talpat tartják. Régebben azért volt kevesebb lúdtalpas ember, mert a gyermekek magasított szárú, kemény talpú cipőkben tanultak meg járni, megerősödtek azok az izmok, amelyek a láb boltozatát tartják – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte: hasonlóan káros a sok beton, alig járunk mezítláb, holott ez is igen fontos lenne. A talpon olyan reflexpontok találhatóak, melyeket ha inger ér, beindulnak az öngyógyítási folyamatok is – a reflexológiának egyébként ez a lényege. Ezt nagyon szépen megoldották őseink, lábbeli nélkül jártak földeken, fűben, patakban, köveken.
Bagoly Zsuzsi azt mondja, nagyon jó bármilyen fajta foglalkozás önmagunkkal, lábunkkal – még ha helytelenül is masszírozzuk talpunkat (és itt csak az irányt véthetjük el), maradandó károsodást semmiképpen sem okozunk. Ajánlatos elmenni egy reflexológushoz (ez esetben a rendszerességen a hangsúly), mert így egy lábdagadáson is lehet segíteni. A talpunk azonban minden más betegséget is jelez, a bőrkeményedések, bütykök helye sem véletlen, elszíneződést, repedést a szervezet ott alakít ki, ahol probléma van a testben.
Elkezdődhet az öngyógyítási folyamat, de egyedül a reflexológus sem képes csodákra, a páciens együttműködésére, segítségére is szükség van. Méreganyagokat próbálunk kiüríteni a szervezetből ilyen alkalmakkor, a páciens például azzal segíti a munkát, hogy rendszeresen, kellő mennyiségű folyadékot fogyaszt. Sokan azért félnek elmenni egy reflexológushoz kezelésre, mert tartanak a fájdalomtól – ki kell ugyan tapasztalni az egyén tűrőképességét, de a fájdalom mindenképpen ennek a határán belül van. A természetes gyógymódok célja, hogy támogassuk, erősítsük a szervezet saját gyógyító erőit – összegzett Bagoly Zsuzsi.   (dvk)