Leszavazták a kezdeményezést
Az Európai Parlamentben dolgozó magyar néppárti képviselőcsoport elfogadhatatlannak tartja, hogy az EP baloldali többsége nem hajlandó vitát folytatni a Romániában kialakult helyzetről. A baloldali EP-képviselők tegnap leszavazták azt a kezdeményezést, amelynek alapján plenáris vitára került volna sor Strasbourgban a bukaresti balliberális kormány vitatott intézkedéseiről.
A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről. Felháborítónak tartjuk, hogy az MSZP képviselői támogatták a baloldali EP-frakciókat ebben a kérdésben – áll a frakció közleményében.
A Nyugat kettős mércét alkalmaz
Lengyelország kiállása az EU által bírált magyar kormány mellett bizonyítja, hogy a magyar–lengyel barátság él és virul – nyilatkozta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, hangot adva azon véleményének, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz Kelet-Európával szemben. A magyar kormányt érintő nyugat-európai bírálatok a lengyel külügyminiszter szerint az egész régió megítélésében alkalmazott kettős mércéből erednek: ezt bizonyítja, hogy az EU nem volt kritikus Gyurcsány Ferenc kormányával szemben, amely „nagy társadalmi mobilizációra” késztette a magyarokat. A tárcavezető nem kívánta értékelni a magyarországi reformokat, de elárulta, mit mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek: „A zseni tudja, mikor kell abbahagyni...” A miniszter kiemelte, hogy a tavalyi, egymást követő magyar és lengyel uniós elnökség idején a két ország szorosan együttműködött, és néhány kezdeményezést kölcsönösen átengedett egymásnak.
A minőség jele
Lengyelország vasárnap átvette egy évre a csehektől a visegrádi csoport (V4) elnöki tisztségét. Elnökségük idején a V4-es találkozókra alkalmanként Románia, Bulgária, a keleti partnerség résztvevőit vagy más balkáni országok képviselőit is meghívhatják. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a minőség jelének nevezte a V4 együttműködését, amelybe több kelet-közép-európai országot is bevonna. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország azonosan gondolkodik a NATO jövőjéről: nem politikai klubnak, hanem katonai szövetségnek tekintik. Az Európai Unión belül közös érdekük a kohéziós politika fenntartása, illetve a régió jelentősebb képviseletének létrehozása a nyugati országok által uralt nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben.
Elszakadni Rómától
Harminc év után vezért cserélt az Északi Liga szélsőséges olasz párt: a korrupciós vádak miatt lemondott Umberto Bossit Roberto Maroni váltotta fel. A jobboldali párt kongresszusán nyolcezer küldött előtt sírva búcsúzó Bossi kijelentette: „nem az Északi Ligában, Rómában kell keresni a korruptakat és tolvajokat”, szavait azonban kifütyülték. Roberto Maroni egykori olasz belügyminiszter 1979 óta Umberto jobbkezének számított, a párt vezetésére egyedül ő jelentkezett. Beszédében az Északi Liga eredeti célkitűzéseihez való visszatérést hirdette meg célként, vagyis az északolasz Padánia függetlenségét és a Rómától való elszakadást. Maroni bejelentette, hogy a párt vissza akarja vonni 22 szenátorát és 59 képviselőjét az olasz parlamentből. Maroni új korszakot ígért. Hangsúlyozta, hogy a párt becsületét és egységét akarja helyreállítani.