Nemrég alakult meg Sepsiszentgyörgyön a fogyatékkal élők hozzátartozóinak egyesülete (Philadelphia pro familia suport) a Philadelphia holland testvéregyesület támogatásával. Mivel rá szeretnék irányítani a figyelmet a fogyatékkal élők gondjaira és problémáira, a Romtelecom dísztermében a világnapon megbeszélést tartanak, ahova elvárják a szociális és gyermekvédelmi hivatal s a polgármesteri hivatal illetékeseit is; azt szeretnék megkérdezni tőlük, hogy öt év múlva mire számíthatnak ezen az egyébként sajnos eléggé elhanyagolt területen.
Jelenleg a felnőtt, tizennyolc éven felüli fogyatékosoknak egyetlen foglalkoztatási központjuk van, a Diakónia, mely hála Makkai Péter és munkatársai ügyszeretetének, működik, csak jelenleg kevés fogyatékkal élőt tud befogadni. Jövőre ez a helyzet is változhat, hiszen átadják a holland segítséggel, adományokból készülő új épületet, és tervek szerint a renovált Pótsa-kúria is a fogyatékkal élők rendelkezésére áll majd, de félő, hogy ez sem lesz elég. Rengeteg a probléma, ezért a megbeszélésre elvárják mindazokat, szülőket, gyerekeket, akik hasonló gondokkal küszködnek. Számuk több százra becsülhető.
Valamiképpen meg kellene oldani a Sepsiszentgyörgyön élő több száz Down-kóros és autista gyermek és felnőtt problémáját. Egy idén, év elején hatályba lépett törvény szerint — amelynek bevallottan az a célja, hogy könnyítsen valamiképp a fogyatékkal élő embertársaink súlyos gondjain — joguk lenne vonatokon, autóbuszokon ingyen utazni. Ha lenne igazolványuk — városunkban még nem kapták meg ezeket az igazolványokat (?!) —, ingyen juthatnának be színházi előadásokra, hangversenyekre. Az újonnan alakult egyesület célja: felhívni a közfigyelmet a fogyatékkal élők gondjaira. Szeretnének egy napköziszerű létesítményt is beindítani, hogy a szülők, a gondozók, ha rövid időre is, de időnként nyugodtan hagyhassák ott a beteg gyerekeket vagy felnőtteket. S úgy egyáltalán: az illetékes hivataltól és a várostól, a megyei önkormányzattól is több odafigyelést várnak el, hogy érezhessék, a fogyatékkal élők is részei valamiképpen a társadalomnak. Hogy nem számkivetettek. Figyelnek rájuk, számon tartják őket.