A gyermekrajzok egytől egyig fantasztikusak. Minden bennük van: a szív, a lélek, a gondolatok – mondja Szerényi Kata, a Te rajzolsz, én varrok „mozgalom” elindítója a Harmonet portálnak adott interjúban. – Elképesztő fantázia és kreativitás lakik minden egyes gyermekben, amit aztán – merő jóindulatból – először mi, szülők, majd az oktatási intézmények – a pedagógusok – vissza­nyesnek, mondván, nem létezik háromfülű macska vagy struccfenekű oroszlán. Megmutatjuk nekik, hogyan kell lerajzolni a sablonházat sablonkerítéssel, sablonvirággal. Azután pár év, évtized múlva, amikor a már felnőtté vált gyermek keresi önmagát, nem talál mást, csak sablonokat. A legnagyobb kihívás a rajzok megvarrásában – az aprólékosság mellett –, hogy azt az érzést, gondolatot, állapotot, amit a rajz képvisel, sikerül-e átvarázsolni a textilbe. * A saját tervezésű, saját készítésű dolgok értékesebbek a készen kapott meselényeknél. * Újra­hasznosításként ürítgetem „rongyoszsákok” mérhetetlen űrtartalmát, felhasználva, megmutatva, hogy egy kis fantáziával könnyen meseországot tudunk varázsolni kicsinyeinknek. * Az alkotás számomra létszükséglet, menedék, olyan titkos kis világ, ahol nincsenek határok, tér és idő. * Az ember hajlamos legyinteni, mondván, ááá, csak egy gyerekrajz. Igen ám, de ezekben a rajzokban benne van minden, ami volt-van-lesz a világmindenségben. * Két csintalan kisfiú anyukájaként a nem létező szabad időmet öltögetéssel töltöm. Ha kezembe veszem a hímzőtűt, vagy ha leülök a varrógéphez, valami megfoghatatlan dolog történik velem, elszáll felettem egy angyal, és nyugalommal tölt el.