A kárpátaljai magyar szervezetek előremutató, Ukrajna európai integrációját elősegítő lépésként értékelik, hogy az ukrán parlament kedden megszavazta az új nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően a magyar hivatalosan is használható regionális nyelvvé válhat Kárpátalján. Közben szélsőséges ukrán nyelvvédők tiltakoznak, a házelnök lemondott, nincs kinek aláírnia a jogszabályt.
Az Ukrajnában országosan éles vitát kiváltó nyelvtörvény elfogadása kapcsán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács képviselője elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény elfogadását kísérő botrányok, a körülötte kialakult ellentmondásos helyzet eléggé kétségessé teszik a jogszabály jövőjét, annak végrehajtását, mindenekelőtt azért, mert a jogszabály rendkívüli módon megosztja a közelgő parlamenti választások miatt egyébként is hisztériába hajszolt ukrajnai közvéleményt – tette hozzá. A politikus úgy vélte, jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény majdani kárpátaljai alkalmazását illetően az a tény, hogy a jelenleg hatályos régi nyelvtörvény is jelentős jogokat biztosít a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol nagyobb számú kisebbség él, ám ezzel a lehetőséggel mégsem élnek kellőképpen. Példaként a beregszászi járást említette, amelynek az önkormányzatában hivatalosan is használható lenne a magyar nyelv – ráadásul ehhez a tolmácskészülékeket is beszerezték –, s az okmányok is készülhetnének magyar nyelven, de ez nem valósul meg, mivel a többségében magyar képviselő-testület tagjai – mint fogalmazott – tört orosz és ukrán nyelven tanácskoznak. Brenzovics azt is elmondta, hogy a KMKSZ az új nyelvtörvény kapcsán, ahogyan korábban is tette, arra szólítja a kárpátaljai magyar közösséget, hogy éljen a törvény által biztosított nyelvi jogaival, használja ki bátran a jogszabály nyújtotta lehetőségeket minden téren. Szerinte ezáltal lehetővé válhatna, hogy a magyar nyelv Kárpátalján visszanyerje azt a nagyfokú presztízsét, amely húsz évvel ezelőtt jellemezte.
Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai lap főszerkesztője sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvényt, amelynek az elfogadása történelmi jelentőségű esemény Ukrajna számára. Kifejtette: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését. Mint fogalmazott, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés is-mételten bizonyítja, hogy „államunk a fejlődés európai útját választotta”. A magyar politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most elfogadott nyelvtörvény semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán nyelvre, az csupán az ukrán állampolgárok szabad anyanyelv-használati jogát rögzíti.
A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakozik az ukrán ellenzék és a nacionalista szervezetek. A jogszabály megszavazását követően tüntetések kezdődtek Kijevben és több nyugat-ukrajnai városban. A törvény ellenzői elsősorban azt kifogásolják, hogy az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, amelynek következménye szerintük az ukrán nyelv visszaszorulása, sőt, teljes elsorvadása lehet.
Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a tíz százalékot. A jogszabály értelmében Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyovic megyében pedig a román nyelv válhat regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét.
Ungváron már kedd este tüntetés kezdődött a megyei állami közigazgatás épülete előtti téren, ahol a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt és a Vitalij Klicsko vezette Udar (Ütés) párt Kárpátalja megyei szervezeteinek tagjai tiltakoznak a nyelvtörvény elfogadása ellen.
Alekszandr Szokolov, az orosz Társadalmi Kamara vezető tisztviselője hangoztatta, hogy nem kell felfújni a történetet, miszerint a következő lépés az orosz nyelv állami státusának megadása lesz Ukrajnában. Ellenkezőleg, az ukrán nyelvtörvény inkább segít abban, hogy kiengedjék a gőzt, és csökkenti annak valószínűségét, hogy törvényjavaslat készüljön az orosz nyelv államnyelvvé minősítéséről.
A törvény életbe lépéséhez azt előbb a parlament elnökének, majd az államfőnek kell aláírnia. A parlamenti döntés miatt azonban Volodimir Litvin ukrán házelnök lemondott, Kijev belvárosában rohamrendőrök tűztek össze az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel. Viktor Janukovics államfő nem zárta ki, hogy előre hozott parlamenti választást tartanak Ukrajnában.
