Négy jeles magyar személyiség – Örkény István és Ottlik Géza író, Solti György karmester és Szentágothai János anatómus – születésének centenáriumát köszönti újdonságával a Magyar Posta. A bélyegkisív, valamint a hozzá tartozó boríték és bélyegző Dudás László grafikusművész alkotása. A bélyegeken a kiemelkedő személyiségek láthatók.
Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot, ebben az évben mutatták be a Tóték című drámáját is, amelyet több nyelvre lefordítottak.
Ottlik Géza (1912–1990) író, műfordító 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszer éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, amikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. Munkásságát József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, Szép Ernő-díjjal és Örley István-díjjal ismerték el.
Solti György (1912–1997) karmester, zongoraművész a II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, később a londoni Royal Opera House-ban látta el a tisztséget. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Paris-t, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Harmincegy Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő lovaggá ütötte.
Szentágothai János (1912–1994) Kossuth-díjas magyar anatómus oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, 1961-ben az ő tanszékén kezdték az elektronmikroszkópos agykutatást. 1948-ban az MTA levelező, 1967-ben rendes tagjává választották. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le.
.jpg)
