A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület előző püspökeként Tőkés László EP-képviselő levélben fordult Daniel ortodox pátriárkához a jegybank volt sepsiszentgyörgyi székháza ügyében.
Tőkés emlékeztet: hosszas jogi huzavona után Kovászna Megye Tanácsa elveszítette, a Román Ortodox Egyház pedig megkapta az épületet, miután a Legfelsőbb Bíróság helyt adott egy, a Năstase-kormány által 2005-ben kibocsátott határozatnak, holott az egykori ügyvivői kormánynak nem is volt joga tulajdonjogi ügyekben dönteni.
A Tőkés László sajtóirodája által kiadott közlemény szerint az EP-képviselő felhívja az ortodox pátriárka figyelmét arra, hogy az említett sepsiszentgyörgyi banképület esete „rossz fényt vet a romániai egyházak ökumenikus együttműködésére”. Szerinte az eset azt a benyomást erősíti, hogy „a mindenkori román államhatalom a kisebbségi közösségek rovására a többségi ortodox egyházat favorizálja”, és ez a botrányos ügy súlyosan sérti hazánk egyházi és kisebbségi közösségeinek méltóságát, hiszen a város lakosságának túlnyomó többségét az ott élő magyarok teszik ki. Az államhatalom ebben az esetben is kettős mércével mér, amikor egy tömbmagyar településen újabb nagy értékű ingatlant juttat a román ortodox egyháznak, miközben a magyar történelmi egyházak immáron több mint két évtizede saját ingatlanjaik visszaszerzését sem tudják elérni – ecseteli az EP-képviselő. Ebben az összefüggésben helyi, sepsiszentgyörgyi példaként említi a Székely Mikó Kollégium épületének ügyét, amelynek tulajdonjogát a román hatóságok továbbra is elvitatják a református egyháztól, sőt, az épületet a törvényes tulajdonosnak visszajuttató parlamenti bizottság tagjait „korrupcióval” vádolják, és börtönbe akarják csukatni.
Tőkés László éppen ezért állásfoglalásra kéri Daniel pátriárkát a banképület ügyében, rámutatva arra, hogy a konfliktushelyzet belső – egyházközi – rendezése követendő példává válhatna, amennyiben „nem a világi hatóságok kényszerítenének egyházainkra egy tulajdonjogi diktátumot, hanem az egyházak maguk között tudnák rendezni vitás kérdéseiket – népeink és vallási közösségeink javára, kapcsolataink épülésére és javítására”.