Jövő csütörtökön Brüsszelben találkozik Victor Ponta miniszterelnökkel José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy megvitassák a legutóbbi romániai politikai fejleményeket. Ezt az európai uniós végrehajtó testület tegnap jelentette be közleményben. Ponta eddig be nem jelentett brüsszeli látogatásának egyéb célja nem ismert.
Barroso tegnap telefonon már beszélt a kormányfővel, és kifejezte a bizottság aggodalmait – derül ki a közleményből. Eszerint a brüsszeli testület elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni tűnnek olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”. A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz – áll a dokumentumban, amelyben a bizottság figyelmeztet: a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A testület megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével. Mint Olivier Bailly szóvivő elmondta, a jelentést a bizottság még ebben a hónapban közzéteszi. A közlemény megjegyezte: a legutóbbi fejlemények kockáztathatják az évek alatt elért haladást.
Ponta tegnap maga is közölte: jövő héten Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel. A kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le Ponta.
Az Európai Bizottság mindeddig kivárt a helyzet kommentálásával, aggodalmának egyetlen érdemi jele Viviane Reding igazságügyi biztos egymondatos Twitter-bejegyzése volt, amelyben „a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadásokra” hívta fel a figyelmet.
Az Európai Parlament plenáris ülésén a hét elején vita alakult ki a képviselőcsoportok között arról, hogy sürgősen napirendre kell-e venni a román helyzetet. A legnagyobb frakció, a kereszténydemokrata–konzervatív Európai Néppárt a sürgős tárgyalás mellett kardoskodott, a többi nagy képviselőcsoport, köztük a román kormányt alkotó pártok képviselőit is soraikban tudó szocialista és liberális frakció azonban nem járult hozzá ehhez. Hannes Swoboda, a szocialista képviselőcsoport vezetője tegnap közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy álláspontjuk szerint az EU-szerveknek lépniük kell, amennyiben európai uniós szabályok sérülnek a romániai fejlemények során. Hozzátette, hogy egyelőre nem látni uniós jogok megsértését. Ő is úgy értékelte, hogy az elmúlt napokban tovább romlott a helyzet Romániában. A néppárti álláspontra utalva megjegyezte: meglepőnek tartja, hogy „azok, akik hallgattak, amikor Magyarországon egyértelműen megsértették az EU-jogszabályokat, most helyi csatározásokba kapcsolódnak be”.
Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt Viviane Reding biztosnak írt levelet. Ebben arról biztosította partnerét, hogy érti aggodalmait, és az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét az ő képviselőcsoportja is a demokrácia alapjának tartja.
Vita a magyar képviselők körében
Az ügy a magyarországi EP-képviselők körében is vitát váltott ki, miután az MSZP-s képviselők is akadályozták a romániai jogsértésekről szóló vitát. Ez ügyben Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője. Gyürk András megismételte a Fidesz-delegáció egy korábbi állásfoglalását, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy „miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák”. Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében. Azt is kérte, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal. A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: „Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt.” Tőkés László erdélyi EP-képviselő Tabajdi Csaba szocialista delegációvezetőnek címzett válaszlevelében szintén azt állítja, hogy miközben a román alkotmánybíróság a Velencei Bizottsághoz fordult az alkotmányosság felszámolására irányuló román kormányzati törekvések tárgyában, Tabajdi Csaba még mindig román „elvtársait”, a posztkommunista restaurációban és az erdélyi magyarság elnyomásában jeleskedő román „testvérpártjukat” védelmezi, miközben Göncz Kinga exkülügyminiszterrel versenyben „továbbra is kérlelhetetlen szigorral ostorozzák saját hazájukat, magyar nemzeti kormányunkat”.
