Ez adta az ötletet az új labdajáték megalkotásához... A kosárlabda 1904-ben mint bemutató szerepelt először a játékokon, hivatalosan pedig 1936-ban kerül az olimpiai játékok műsorába. Az egyetlen sportjáték, melyről elmondhatjuk, hogy amerikai monopólium. Elvétve, nagyon elvétve állt csak más nemzeti válogatott a dobogó tetejére. Más a helyzet az 1976-ban bemutatkozott nőknél, ott már gyakoribb a trónfosztás.
Az olimpiai bajnokok:
Év    Férfiak        Nők
1936    Egyesült Államok    –
1948    Egyesült Államok    –
1952    Egyesült Államok    –
1956    Egyesült Államok    –
1960    Egyesült Államok    –
1964    Egyesült Államok    –
1968    Egyesült Államok    –
1972    Szovjetunió    –
1976    Egyesült Államok    Szovjetunió
1980    Jugoszlávia    Szovjetunió
1984    Egyesült Államok    Egyesült Államok
1988    Szovjetunió    Egyesült Államok
1992    Egyesült Államok    FÁK
1996    Egyesült Államok    Egyesült Államok
2000    Egyesült Államok    Egyesült Államok
2004    Argentína    Egyesült Államok
2008    Egyesült Államok    Egyesült Államok
2012    ….................    …........................

Röplabda
Amikor az ezernyolcszázas évek vége felé Morgan professzor, az amerikai Holyoke YMCA egyetem testnevelési igazgatója rájött, hogy a hálóval két térfélre osztott pályán nemcsak teniszütővel lehet játszani, bizonyára nem gondolt arra, hogy a világ egyik legelterjedtebb sportjátéka fejlődik ki ebből az ötletből, ebből a minnonettnek nevezett játékból. Akkoriban húzták-vonták a labdát, ütötték, dobták, és annyian játszották, ahányan akarták. Ma már szigorú szabályok határozzák meg a pálya nagyságát, a csapatot alkotó játékosok létszámát, sőt, a labdaérintés módját is. Ma Európa valamennyi országában játsszák, ismerik és magas szinten művelik Ázsiában, Amerikában, szeretik, hódolnak neki Afri­kában...
Tokió nyitotta meg az ajtót a röplabdázóknak az olimpiai aranyérmek felé. Egyszerre léptek küzdőtérre a férfiak és a nők. Az első aranyérmeken a japánok és a szovjetek osztoztak, aztán egyre többen jelezték: aranyéremért utaztak a játékok színterére.
Az olimpiai bajnokok:
Év    Férfiak    Nők
1964    Szovjetunió    Japán
1968    Szovjetunió    Szovjetunió
1972    Japán    Szovjetunió
1976    Lengyelország    Japán
1980    Szovjetunió    Szovjetunió
1984    Egyesült Államok    Kína
1988    Egyesült Államok    Szovjetunió
1992    Brazília    Kuba
1996    Hollandia    Kuba
2000    Jugoszlávia    Kuba
2004    Brazília    Kína
2008    Egyesült Államok    Brazília
2012    …..............    …....................
Új sportjátékok az olimpia palettáján
A múlt század kilencvenes éveiben három új sportág – baseball, softball és strandröplabda – került fel az olimpiai játékok műsorába. Nem túl népszerűek, kivételt talán a standröplabda képez. Mindhárom inkább amerikai érdekeltségű, öreg kontinensünkön inkább csak barátkoznak velük.
Az olimpiai bajnokok:
Év    Baseball    Softball    Strandröplabda
            Férfi    Női
1992    Kuba    –    –    –
1996    Kuba    EÁ    EÁ    Braz
2000    EÁ    EÁ    EÁ    Au
2004    Kuba    EÁ    Braz    EÁ
2008    DK    Jap    EÁ    EÁ
2012    …...    …...    …...    …...

Labdarúgás
A legnépszerűbb sportjáték, a sportok királya, s mint ilyen, nem szorul külön bemutatásra. Minden sportszerető ember betéve ismeri történetét, s valószínű, olimpiai bajnokait. S ha mégse, hát...
Labdarúgók az olimpián
Az olimpia és a futball közti viszony csak a legritkább esetekben volt egyértelmű. Kezdődött ez a viszony mindjárt 1900-ban és 1904-ben Párizsban, illetve St. Louisban. A francia fővárosban Nagy-Britannia győzött, St. Louisban pedig Kanada diadalmaskodott. E két győzelem azonban nem birkózott meg az idővel, ugyanis ma már úgy vélik, hogy csak bemutató jellege volt a labdarúgótornának, a kanadai tizenegyet pedig amúgy sem ismerte el a NOB. Aztán jöttek a britek, és kétszer gyors egymásutánban nyertek. 1920-ban Antwerpen adott otthont a világtalálkozónak és a Belgium–Csehszlovákia döntőnek, mely döntő, ha jól sejtem, minden idők legrövidebb fináléja volt, ugyanis a 39. percben a csehszlovákok úgy érezték, John Lewis játékvezető túllépett minden elfogadható határt, és ezért levonultak a zöld gyepről. A belgák akkor 2:0-ra vezettek. Így fordulhatott elő az, hogy a bronzéremért küzdő Spanyolország ezüstöt nyert, Hollandia pedig vesztesként is megkapta a bronzérmet,
Az első igazán színvonalas olimpiai labdarúgótornát 1924-ben Párizsban rendezték. A fény városának vendége volt Uruguay nemzeti tizenegye, melyet Jules Rimet, a FIFA elnöke győzött meg a részvétel jelentőségéről. Itt lehet Rimet-ről elmondani, hogy harminchárom éven át volt a FIFA első embere, és hogy a világbajnoki serleg 1970-ig, míg a brazilok harmadszor el nem nyerték, Rimet Kupa névre hallgatott. Nem tetszett azonban mindenkinek az uruk szereplése, így például a briteknek sem. Ők úgy vélték, hogy ha az uruguayiak valóban amatőrök, nem tölthettek volna két hónapot az öreg kontinensünkön. Ez azért volt fontos, mert akkor profik nem vehettek részt az olimpián. Hogy ezt mennyire komolyan gondolták, azt bizonyítja az a tény, hogy 1928-ban bojkottálták az amszterdami olimpiát. A győztes ismét az az uruguayi válogatott lett, amely 1930-ban a világbajnoki címet is megszerezte. És itt következzék egy kis kitérő. 1929. július 21-én Mon­tevideóban a Dél-Amerikában vendégszereplő Ferenc­város ezt a válogatottat 3:2-re győzte le.
1932-ben a Los Angeles-i stadionokat látogatók nem néz­hettek futballt az olimpián. Miért? Két válasz létezik: 1. Profizmussal vádolták a NOB vezetői a labdarúgókat, 2. 1930-ban először rendezték meg a labdarúgó-világbajnokságot, és ezt a NOB úgy fogta fel, mint sportszerűtlen konkurenciát (!).
A sértődöttség nem tartott, nem tarthatott sokáig, az olimpiai bizottság vezetői ugyanis rájöttek, hogy a focirajongók nélkül nem teljesek az olimpiai játékok. 1936-ban tehát ismét ott volt a legnépszerűbb sportág, a győztes pedig a Vittorio Pozzo által felkészített olasz tizenegy lett. A második világháborút követő első sikert a svédek aratták.
Az olimpiai labdarúgásban viszont, akárcsak a politikában, új kor kezdődött, a szocialista országok ugyanis rendszerváltást hajtottak végre. Állt az abból, hogy a jugoszláv, szovjet, magyar, csehszlovák, román, keletnémet játékosok amatőr státust (pedig nem voltak azok, álprofik voltak ők) kaptak az államtól, s így ezek az országok a legjobbjaikkal léphettek az olimpia küzdőterére. Ebben a versenyfutásban a magyarok bizonyultak a legjobbnak, mivel 1952-ben Helsinkiben, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban aranyérmet szereztek, Münchenben (1972) pedig ezüstöt. Voltak alkalmak, amikor a nem szocialisták is megpróbálták a profi – nem profi kérdést kezelni, például az olaszok 1960-ban, amikor válogatottjukban olyan játékosok szerepeltek, mint Burgnich, Rivera, Trapattoni... A sors azonban nem volt kegyes hozzájuk, az elődöntőben 1:1-et játszottak a jugoszlávokkal, a feldobott pénzérem pedig „úgy döntött”, hogy az utóbbiak játsszák a finálét, amit aztán meg is nyertek. 1984-ben Los Angeles ismét változást hozott. Ekkor úgy határoztak, hogy csak olyan labdarúgó játszhat az olimpián, aki még nem szerepelt a világbajnokságon játszott csapat összeállításában... Aztán bevezették a 21 éves korhatárt úgy, hogy biztosítanak helyet három idősebb játékosnak is. És még valami: 1996-ban először az olimpiák történetében rajthoz álltak a nők is. Négy női olimpiai tornán vagyunk túl, a négyből hármat az Egyesült Államok együttese nyert meg.
Az olimpiai bajnokok:
Év    Férfiak        Nők
1908    Nagy-Britannia    –
1912    Nagy-Britannia    –
1920    Belgium    –
1924    Uruguay    –
1928    Uruguay    –
1936    Olaszország    –
1948    Svédország    –
1952    Magyarország    –
1956    Szovjetunió    –
1960    Jugoszlávia    –
1964    Magyarország    –
1968    Magyarország    –
1972    Lengyelország    –
1976    NDK    –
1980    Csehszlovákia    –
1984    Franciaország    –
1988    Szovjetunió    –
1992    Spanyolország    –
1996    Nigéria    Egyesült Államok
2000    Kamerun    Norvégia
2004    Argentína    Egyesült Államok
2008    Argentína    Egyesült Államok
2012    …...............    …..................

Vízilabda
A legolimpiaibb sportjáték. 1900-tól megszakítás nélkül szerepel a játékokon. Az első korszak az angoloké, a második Közép-Európáé, még pontosabban a magyaroké. Na de ne siessünk. Az első olimpiai aranyérmet 1932-ben nyerte a Komjádi Béla edzette magyar válogatott. Mindjárt az első mérkőzésen 6:2-re verte a nagy esélyesnek tartott német csapatot, utána pedig díszlépésben – 17:0 a japánokkal, 5:0 az amerikaiakkal – haladt a dobogó legmagasabb foka felé. 1936-ban is a magyaroknak szólt a győztest köszöntő himnusz.. A döntőben ugyan 2:2-re játszott a magyar és a német válogatott, de jobb gólaránnyal (5 a magyaroké, 3,5 a németeké) a magyar együttest kiáltották ki olimpiai bajnoknak. A második világháborút követő első olimpián megtorpant a magyar csapat. A négyes döntőben kikapott az olaszoktól (3:4), majd 4:4-et játszott a hollandokkal, és 3:0-ra legyőzte a belgákat, végeredményben ezüstérmes lett. Helsinki teret biztosított az újabb nagy sikerhez, akárcsak Melbourne. Itt volt az a fantasztikus küzdelem, csodálatosan látványos és főleg eredményes játék (4:0-ra verte a magyar csapat a szovjetet). Róma az olaszok sikerét hozta, Tokió viszont újra a magyarokat dicsőítette... A mexikóvárosi bronz, a müncheni ezüstérem után Montrealban már csak az arany volt elfogadható. A XXI. század aztán három magyar aranyéremmel indul. A 2000-ben bemutatkozó nők minden olimpián más-más bajnokot avattak, de nem volt köztük a magyar válogatott.
Az olimpiai bajnokok:
Év    Férfiak         Nők
1900    Nagy-Britannia    –
1904    Egyesült Államok    –
1908    Nagy-Britannia    –
1912    Nagy-Britannia    –
1920    Nagy-Britannia    –
1924    Franciaország    –
1928    Németország    –
1932    Magyarország    –
1936    Magyarország    –
1948    Olaszország    –
1952    Magyarország    –
1956    Magyarország    –
1960    Olaszország    –
1964    Magyarország    –
1968    Jugoszlávia    –
1972    Szovjetunió    –
1976    Magyarország    –
1980    Szovjetunió    –
1984    Jugoszlávia    –
1988    Jugoszlávia    –
1992    Olaszország    –
1996    Spanyolország    –
2000    Magyarország    Ausztrália
2004    Magyarország    Olaszország
2008    Magyarország    Hollandia
2012    …............    ….................