Több mint egy hónapja nem esett számottevő csapadék a megyében. Az eső hiánya elsősorban a burgonyát károsítja, ebben az időszakban lenne a legnagyobb szükség a vízre, hogy megfelelően fejlődhessenek a gumók. Más kultúrákat is sújt az aszály, terméskiesésre lehet számítani cukorrépa, kukorica, zöldségfélék esetében is. Alsó- és Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszéken a legsúlyosabb a helyzet.
Az erdővidéki gazdák szerencsésebbeknek mondhatják magukat, ugyanis náluk az utóbbi hónapban is hullott eső. A répa- és a burgonyatermelők valamint a szarvasmarha-tenyésztők érdekképviseletei átirattal fordultak a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz, a prefektúrához és a pénzügyi hivatalhoz a károk megyei szintű felmérését és megtérítését kérve – tudtuk meg Ötvös Mózestől, a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesületének elnökétől. Holnap Szebenben ülésezik a szarvasmarha-tenyésztők országos föderációjának vezetősége, fő téma lesz az állattenyésztőket is sújtó aszály. A gyűlést követően az országvezetés elé terjesztik kártérítési igényüket – mondta Ötvös.
A növénytermesztésben nem csak a terméskieséssel számolnak a gazdák, a pénzügyi törvénykezés okán adminisztratív büntetésekre is számíthatnak. A termés csökkenésével megtörténhet, hogy a terménynek az önköltségi ár alatt kell piacra kerülnie, ez viszont pénzügyi visszaélésnek minősülhet.
Kormányhatározat a kártalanításra
A szárazság az egész ország területén komoly mezőgazdasági károkat okozott. A déli megyékben elkezdődött a gabonák betakarítása, de a hozamok messze elmaradnak a tavalyitól. A Dolj megyei mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint a terméskiesés 40 százalékos a búzánál. Tavaly 5000–6000 kilogrammos hektáronkénti termést értek el, idén az átlag alig éri el a 3500–4000 kilogrammot. Ilyen körülmények között az ország várt búzatermése valamivel több, mint hatmillió tonna. A búza kilogrammonkénti ára jelenleg 75–80 bani, a szakemberek az ár további növekedésére számítanak. Hargita megyében ötven éve nem tapasztalt szárazságról beszélnek, patakok, kutak száradtak ki, sok helyen az állatok itatása is körülményessé vált. Maros megyében is elkezdték az aratást, a becslések lesújtóak, a tavalyi gabonamennyiség akár felének elvesztésével is számolnak.
Az aszály okozta károkat a mezőgazdasági minisztériumban is észrevették. A megyékből jött jelzésekre alapozva kormányhatározat-tervezetet dolgoztak ki, mely alapján állami segély formájában kártalanítanák a gazdákat. A tervezet szerint kártalanításra jogosult lenne az a gazda, akinek legalább harmincszázalékos a terméskiesése. Attól függően, hogy a károsult kultúrára kötött-e biztosítást, a gazda 50–80 százalékos megtérítésben bízhat. Ehhez azonban a parlamentnek is el kell fogadnia a tervezetet. „Azon vagyunk, hogy a kormányhatározat-tervezet minél előbb jogerőre lépjen, és a gazdák megkaphassák a kártalanítást. Addig is a napokban megkezdjük az aszály okozta károk felmérését” – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Kevés öntözhető terület
Kovászna megyében nagyon kis területen, nem egészen 1600 hektáron létezik kiépített öntözőrendszer. Ez az összes szántóterület hozzávetőleg három százalékát jelenti. Némely vidékeken – például Csernáton, Márkosfalva körzetében – mozgatható öntözőrendszereket is használnak, ezek üzemeltetését fúrt kutakból, valamint folyóvizekből oldják meg. Viszont ezek a vízforrások sem mondhatók nagy hozamúaknak – számolt be Könczei, aki a vízhiányt a napokban terepen is tapasztalhatta. Leginkább a burgonyát, a répát és a zöldségeket, főként a káposztát locsolják. Normális körülmények között ebben a periódusban havonta 250–300 liter esőnek kellene hullnia négyzetméterenként, ezzel szemben sok helyen több mint egy hónapja nem volt értékelhető csapadék – mondta az igazgató. Tavaly ugyanebben az időszakban – júniusban, július második feléig – bőségesen esett, ami meglátszott a betakarított termények mennyiségén is.
