Hétezer éves is lehet a kontinens legnagyobb neolitikus körárka: a sziléziai faépítmény így akár kétezer évvel is idősebb lehet a Stonehenge-nél, és nem kizárt, hogy ez lehetett Európa legnagyobb csillagászati obszervatóriuma.
Miroslaw Furmanek, a wroclawi egyetem munkatársa a dél-lengyelországi Pietrowice Wielkie településnél 2011-ben végzett kutatásokban megerősítette egy ovális építmény maradványainak létezését. A több mint háromhektáros területet légi felvételek alapján a mágneses tér változásait észlelő készülékek segítségével vizsgálták át, hogy pontosan meghatározzák a körárok fekvését és felépítését. A kutató azt mondta, hogy az ásatásokat július végén kezdik meg a helyszínen, hogy meghatározhassák a régészeti lelet pontos korát.
A Pietrowice környékén talált körárok Kr. e. 4900–4500 között épülhetett. A létesítmény két koncentrikus árokból állt: a 160–180 méter átmérőjű külső árok nyolc méter széles, míg a 110–120 méter átmérőjű, belső árok két méterrel keskenyebb volt. A régészek az árkok mentén kör alakú nyomokat is találtak, amelyek facölöpökből épített palánkokra utalhatnak – olvasható a Newsweek Polska hetilap legfrissebb kiadásában. A régészek szerint az árkok és palánkok elsősorban jelképes jelentőségűek: a szent és a profán tér szétválasztását szolgálták. Nem kizárt, hogy az építményt naptárként használták – erre utalhatnak a belsejébe vezető keskeny átjárók. A feltételezések megerősítéséhez a kutatók ellenőrzik, hogy a palánkon található rések megegyeznek-e a Hold és a Nap – például a napéjegyenlőség idején észlelt – fekvésével, továbbá meg kell találniuk a körépítmény harmadik bejáratát is.
A körépítmény nagysága arra utal, hogy nagy jelentősége lehetett a helyi közösség számára. Már felépítése is komoly erőfeszítést jelenthetett a primitív szerszámokat használó embereknek. Furmanek feltételezése szerint a csillagászati szerepen kívül egyebek között a gazdasági élet, azaz a cserekereskedelem központja is lehetett, illetve a helyi társadalmat integráló jelentőséggel is bírt: itt tarthatták a közgyűléseket, vallási szertartásokat, illetve szerveztek közösségi játékokat, mint a jelenlegi stadionokban. Nem valószínű, hogy erődként használták volna, de veszély esetén az építményben bújhattak meg a környék lakói.
Lengyelországban az 1990-es években fedezték fel az első körárkokat. Az építmények körvonalait repülőgépről készített, illetve műholdas fényképek segítségével sikerült feltárni.
