Tizennyolc nap, háromszázötven kilométer gyalogút – ezek a külső koordinátái annak a zarándokútnak, amelyet La Vernától Poggio Bustone-ig a sepsiszentgyörgyi Csáki Árpád és Henning János bejárt. Az olaszországi Assisi Szent Ferenc-zarándoklat azonban elsősorban a belső, lelki és szellemi utazásról szólt.
Egy ilyen zarándoklatot fel lehet fogni spirituális utazásként, sportteljesítményként vagy éppen kulturális turizmusként, számunkra mégis az volt a legfontosabb, hogy kiléptünk a megszokott rohanásból, az idő megáll, és az ember belső határait feszegeti – fogalmazott Csáki Árpád, aki szerint hívőnek és nem hívőnek egyaránt igazi önismereti próbatétel. Az ember csakis egy ilyen úton tudja megélni, hogy a lelki és szellemi erő sokkal meghatározóbb, mint a fizikai – egészítette ki zarándoktársát Henning János –, hiszen olyan nehéz pillanatok is voltak, amelyeken csakis a lelki erő vezethet át. Nem csak a napi több tíz kilométer gyaloglás, hanem a hőség is a fizikai próbatételek közé tartozik. Nem fától fáig, hanem árnyéktól árnyékig mentünk – fogalmaztak a zarándokok. Szinte naponta kaptak visszajelzéseket, hogy érdemes: a legegyszerűbb hétköznapi eseményekben is megmutatkoztak ezek (amikor a bakancs talpa lejön, a közelben a cipőjavító műhely – hogy csak egy példát említsünk). S ott vannak a katartikus pillanatok, például Assisiben a szent helyeken, amikor idő és fáradtság egyik pillanatról a másikra megszűnik. S ez a természetes...
A Dél-Toszkánából induló zarándokút Umbrián, a híres olasz bortermő vidéken végig, a nagy olajfaligetek országán át vezet. A sárga nyíllal, illetve a ferencesek jelével, a tau-val, egyébként nem sűrűn jelölt út jobbára a műutat követi, de a Szent Ferenc életéhez és legendájához kötődő stációkhoz, kolostorokhoz, plébániákhoz, szent helyekhez is vezet. Így sokszor fizikai megpróbáltatást jelentő hegyi ösvényen kell haladni. La Verna ma is működő ferences kolostor helyszíne, itt kapta meg a krisztusi stigmákat a rend alapítója. Az ereklyéket őrző Assisit érintve – bár itt még a zarándokút nem fejeződik be – a két szentgyörgyi zarándok Poggio Bustonéban, a naphimnusz, illetve a szerzetesrend reguláinak „születési helyén” zárta gyaloglását, ahol zarándoklevelükre ráütötték a harmincnegyedik pecsétet. A harmincötödiket pedig egy kis pihenő után Csíksomlyón szeretnék megszerezni.
Útjukról a történész és a fotóművész zarándok írásban, fotóalbumban kíván maradandó nyomot hagyni.