Az első kép Szent Miklós legismertebb cselekedetét, a szegény nemes három lányának megajándékozását mutatja. A szent püspöki öltözetben, fején mitrával, kezében püspökbottal jelenik meg, a többi szereplőnél jóval nagyobb. A széles ablakon át belátunk a gótikus házba, ahol a szegény nemes három lánya alszik. Kettejüknek már ölébe hullott a hozományul szolgáló aranypénz, a harmadiknak szóló ajándék még a szent kezében. A szegény nemest, aki szorult helyzetében lányait már-már bűnös mesterségre akarta kényszeríteni — ezt Szent Miklós gazdag ajándéka akadályozza meg —, koldusruhában ábrázolja a festő.
A jobb oldali felső táblán a legendának az a jelenete látható, amikor a viharba keveredett tengeri utazók imájára a szent azonnal megjelent, és lecsendesítette a tengert. Bár az egyes részletek, így a vitorla, a hordó, az öltözetek és az élénk gesztusok sok reális részletmegfigyelést mutatnak, Szent Miklós felhőkön megjelenő hatalmas fél alakja, az árbocot eltörő ördög figurája biztosítja a meseszerű hangulatot.
A hamis eskü a bíró előtt és a botba rejtett arany csodája a legendában szorosan összefüggő jelenetek, az oltárszárnyon is egymás mellett, alul foglalnak helyet. A legenda arról szól, hogy egy keresztény pénzt vett kölcsön egy zsidótól, és Szent Miklós oltáránál megesküdött, hogy megadja. Amikor azonban vissza kellett volna adnia a pénzt, a bíró előtt a feszületre esküdve állította, hogy már megtette. Agyafúrt módon azonban csupán az eskü idejére adta az aranyakat rejtő botot a zsidó kezébe, aki mit sem sejtett a bot tartalmáról. Az utolsó képen a legenda folytatását látjuk. A keresztény ember hazafelé menet elaludt az úton a fáradtságtól, egy arra jövő kocsi halálra gázolta, és a botját eltörte, amelyből kigurultak az aranyak. A nép ezt látván azt tanácsolta a zsidónak, hogy tegye el az őt megillető aranyakat, de ő csak a keresztény feltámadását kívánta. Amikor Szent Miklós imájára ez megtörtént, a csodák láttán maga is keresztény lett.
A jelenetek hűen követik a középkorban széles körben ismert Szent Miklós-legendák szövegét, vonalas ábrázolásmódjuk kifejezetten illusztratív jellegű. (Képzőművészet Magyarországon)
