Pénteken tartották a Báthory Erzsébet című musical ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A darab nem a vérfürdők hősnőjét, hanem a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt nőalakot állítja a középpontba.
A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozásaként az előadás azt a hagyományt folytatja, amely a magyar történelem és kultúra meghatározó személyiségeit kortárs magyar szerzők új művein keresztül állítja a figyelem középpontjába. Az alkotók szerint Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata volt, ezt hangsúlyozza Miklós Tibor szövegkönyve. A zeneileg a musical és az opera határán mozgó mű Szomor György munkája, amelyet Pejtsik Péter hangszerelt operazenekarra.
A sokgyermekes, negyvenes éveiben is gyönyörű Báthory Erzsébetről botrányos pletykák keltek szárnyra, miszerint szüzek vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után fiatal nők meggyilkolásával vádolták meg, büntetésként csejtei várában élve befalazták. Bár a történészek szerint politikai bűnügy áldozata volt, a köztudatban még mindig szörnyetegként él. Számos irodalmi mű és film ihletőjéül szolgáló történetében egyszerre van jelen titok, féltékenység, vágy, szerelem és kegyetlenség. Miklós Tibor elmondta: amivel Báthory Erzsébetet vádolták, annak 80–90 százalékáról bizonyítható, hogy lehetetlen volna megtenni. Megjegyezte: amit a történethez hozzátett, az akár tényleg meg is történhetett volna. A szövegíró szerint kevésen múlott, hogy Báthory Erzsébet mint „vérgrófné” szerepel a köztudatban, ugyanakkor bizonyítottan gyógyító volt, ispotályt működtetett. Ezt az izgalmas asszonysorsot szerette volna bemutatni a szerző, aki egy másik gyarló, már-már elbukó embert képzelt Erzsébet társául. Végül is a skandináv krimik világából átemeltem a sötét középkorba egy nyomozó figurát: a Walter nevű királyi főnyomozót tettem második főszereplővé – mondta Miklós Tibor, hozzáfűzve, hogy erősen lecsúszóban levő emberről van szó, akinek egy hajszálon függ az állása. A történet szerint ekkor választják ki arra, hogy a vád számára összegyűjtse a bizonyítékokat Báthory Erzsébet ellen. Lépésről lépésre rájön, hogy a vádak hamisak, koncepciós per készül, amelyhez neki kellene anyagot szállítania, amit nem akar megtenni. Tulajdonképpen lélektani dráma született, amelyben sok minden kiderül a korról és az emberekről – mondta Miklós Tibor, hozzáfűzve, hogy a téma ma is aktuális. A világból ez a fajta intrika, hatalmi harc, kapzsiság nem veszett ki, izgatottan várom, hogy az előadás miként adja vissza mindazt, amit én beleálmodtam ebbe – jegyezte meg a szerző, aki elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a kolozsvári próbákon.
A darab főbb szerepeit kettős szereposztásban játsszák: Báthory Erzsébetet Benedekffy Katalin és Covacinschi Yolanda, Waltert Szemenyei János és Kátai István, Thurzót Szomor György és Szilágyi János, Nádasdy Ferencet Zöld Csaba és Laczkó V. Róbert, Caravaggiót Miller Zoltán és Farkas Loránd alakítja. A jelmeztervező Kiss Borcsa, a díszlettervező Vereckei Rita. Koreográfus Novák Péter, rendező Bagó Bertalan, a produkcióban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara. A darabot a premiert követően ma és holnap is bemutatják a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
