Az elmúlt évek egyik legsikeresebb évadát zárta a Tamási Áron Színház – ez elsősorban olyan előadások sokaságát jelenti, amilyeneket ritkán adódik lehetősége megnézni a helyi közönségnek: főként a Reflex fesztiválon látottak, de a társulat saját produkciói is a kortárs színjátszás élvonalába kínálkozó darabok. Bocsárdi László igazgató elégedett a most zárult évaddal, de tudja azt is, a következőnek felül kell múlnia a lezártat.
A Reflex reményeinket teljesítette, színházunk művészeti eredményeit bekeretezte – fogalmaz Bocsárdi László. A Reflex Nemzetközi Színházi Biennále sikere azt bizonyítja, a közönség készen áll a kortárs színjátszás befogadására, ami hosszú folyamat eredménye, már-már a csodával határos, hogy a város fenn tud tartani egy ilyen fesztivált – véli az igazgató. Amit nem mond ki: a Tamási Áron Színháznak is hosszú utat kellett bejárnia ahhoz, hogy ilyen rangú színházi találkozó megszervezésére vállalkozhasson.
A fesztiválon kívül is történt azért egy s más fontos dolog a színház életében. Egyik nagy próbatétel a Bánk bánnal való megbirkózás: a klasszikus, nehéz nyelvezetű darab kikristályosodott olyan formában, hogy fontos, kortárs előadás születhetett belőle. Érdekes a Bánk bán „sorstörténete”, bemutatója óta folyamatosan alakult, egyre rövidebb, feszesebb lett, míg végül Kisvárdán beérett előadást tudtak bemutatni. Nem ok nélkül alcímezte az előadás rendezője, Bocsárdi László színpadi tanulmányként a Bánk bánt: kockáztatni kellett, hogy a remélt eredmény megszülessen – ismeri el így utólag, hozzátéve: a produkció kapcsán szervezett közönségtalálkozók is nagyon sokat segítettek a darabban levő feszültség kialakításában. A kisvárdai siker egyébként – a Budapest Főpolgármesteri Hivatala által felajánlott díj – budapesti bemutatkozást és tévéfelvétel elkészítését jelenti.
Az évad más különlegességeket is tartalmazott: két magyar nyelvű ősbemutatót (Egy nyári nap, Tesztoszteron), vendégrendezők sajátos színházi felfogásában létrejött előadásokat (az Uniter-díjas Anca Bradu első ízben dolgozott a szentgyörgyi társulattal, eredménye az Ivanov című Csehov-bemutató; szintén először rendezett a társulatnál Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője, az általa színpadra állított, szilveszteri előadásként meghirdetett Illatszertár című vígjátékot aztán bérletben játszotta a színház, ami ugyancsak régóta nem fordult elő; Balogh Attilát, a Trakhiszi nők rendezőjét pedig idén az Uniter debüt-díjra jelölte). Nagyon fontos a színház számára, hogy három fiatal színészt szerződtethettek (Benedek Ágnes, Derzsi Dezső, Kónya-Ütő Bence), mindannyian sikeresen be is mutatkoztak az évad folyamán.
A fesztiválszerepléseket illetően: sok seregszemlén nem vett részt a Tamási Áron Színház, Bukarestben az Országos Színházi Fesztiválon mutatták be A velencei kalmárt (az előadás ez alkalommal meghívást kapott a gdański Nemzetközi Shakespeare Fesztiválra), a Bánk bánt bérletben játszották Marosvásárhelyen, a budapesti Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét A velencei kalmárral nyitották meg, és a már említett kisvárdai fesztivál. Ugyancsak nagy dolog a színház életében, hogy a Mizantróp című előadásból rádiófelvételt készített a Román Közszolgálati Rádió kisebbségi szerkesztősége, és nem kevésbé jelentős az sem, hogy a Cimborák Bábszínház az évad elején megszervezte a harmadik Erdélyi Magyar Bábostalálkozót. Az olyan apróságokról nem is beszélve, mint az új stúdió felavatása (bár az épületet hivatalosan még nem adták át, de a „bejáratás” jó volt arra, hogy a tapasztalt rendellenességeket még kijavíthassák) vagy a megújult színházi büfé.
Nem kevésbé fontosak a színészek díjazásai sem, Kisvárdán Mátray László és Pálffy Tibor alakítását értékelték, Nemes Levente „művészi elhivatottságáért és az újítás bátorságáért” részesült Sepsiszentgyörgy önkormányzatának Pro Urbe-díjában, Bocsárdi László pedig – többévi sorozatos jelölés után – elnyerte a román színházi szövetség, az Uniter legjobb rendezéséért járó díját a Craiovai Marin Sorescu Nemzeti Színházban színre vitt Caligula című előadással.
Változást hozott a múlt évad a színház bérletrendszerében is, a korábbi négy előadás helyett ötöt láthattak ezúttal a bérletesek, három nagyszínpadi és két választott kamaratermi produkciót. A következő évad még nagyobb változást hoz, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, szükséges a közönség igényeinek elébe menő, dinamikus bérletrendszer kialakítása, melynek lényege: a nézők maguk dönthetik el, mikor menjenek színházba. A módszeren most dolgoznak, arról biztosítottak azonban, a kedvezmények maradnak, a bérletjátszásra is megtartják ugyanazokat a napokat, de szabaddá válik a bérlethasználat minden előadásra, és remélik, bevezetik az elektronikus jegy- és bérletárusítást is.
A jövő évad tervezése folyamatban, augusztusban véglegesítik. Első bemutatójuk Spiró Györgynek Az imposztor című előadása lesz (Keresztes Attila rendezi, próbáit már elkezdték), Radu Nica Uniter-díjas rendező egy amerikai kortárs szövegből állít színre, Bocsárdi László Molière A fösvényét rendezi, Zakariás Zalán több változatban gondolkodik, és meghívták az Andrei Mureşanu Színháznál beérett Radu Afrimot is vendégrendezésre, illetve bérletcsere lehetőségén dolgoznak a marosvásárhelyi színházzal az idei Szent György Napokon már kisszámú közönség által nagyra értékelt Bányavirág című előadásért.