A nevét a valóban farokszerű, hosszú, szálas, többszörösen szeldelt, apró levélkékről kapta. Sátorozó, bugába tömörült virágzata fehér (rózsaszínű), illata erős, átható, gyógyhatása miatt régóta ismert és tájainkon is gyűjtött növény.
Zsenge, fiatal leveleit más, eddig sorozatunkban említett vagy még nem ismertetett növények (lándzsás útifű, mezei sóska, libapimpó, gombvirág, tyúkhúr stb.) leveleivel vegyes salátának, frissen vagy párolva használják (az üzleteinkben vásárolható rukkola sem előbbre való). Az igaz, hogy keserű íze miatt nem mindenki kedveli, és van, aki allergiás rá, de vegyes salátában, szószként, termesztett zöldségekkel – párolva – kipróbálható.
Drogként a leveles virágzó hajtásokat vagy csak a virágzatot használjuk, ezek elképzelhetetlenül gazdagok szerves vegyületekben (száznál is többet mutattak ki). Több vegyületet tartalmaz a monoterpének csoportjából (pinén, cineol, kamuzulén stb.). Laktonokat, proazulént, flavonoidokat, kumarinokat, szalicilsav-származékokat találtak benne, hogy csak a legjellemzőbbekből említsünk néhányat. Ezek sze­repet játszanak a gyógyításban. Például a kamu­zulénnek köszönhetően a kamilláéhoz hasonló a cickafark gyulladáscsökkentő hatása. Első­sorban az emésztő- és kiválasztó szervek (gyomor, belek, máj, epe, vese, hólyag stb.) betegsége esetén használják. Ugyanakkor e szervek görcseit is enyhíti. Külsőleg sebek, fekélyek, aranyér, visszér kezelésére is ajánlott. Belsőleg teaként használjuk. Teája: egy kávéskanálnyi száraz drogot 2,5 dl vízzel leforrázunk, majd éhgyomorra vagy étkezés előtt egy fél órával fogyasztjuk. Csak mézzel enyhítsük keserű ízét. Külsőleg: 6–8 dl forró vízhez 4 púpozott evőkanálnyi drogot adunk. Az így készült anyagot csak kb. 12 óráig tartsuk, azután készítsünk újat. Egy hónapi használat után egy hétig szüneteltetjük a kezelést, aztán folytatjuk.