Az EB jelentésének közzététele után Ponta közölte, hogy az általa vállalt kötelezettségeket Románia tiszteletben fogja tartani, és a törvényes keretet összhangba hozzák az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseivel. * Titus Corlăţean igazságügyi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg az EB-jelentésről, szerinte tükrözi az elmúlt öt év pozitív fejleményeit, de rámutat a különböző működési hibákra és téves döntésekre is. Utóbbiakért a Traian Băsescu elnöksége idején működő kormányokat okolja, amelyek kudarcot vallottak a korrupció visszaszorításában. A felfüggesztett államfő épp ellenkezően nyilatkozott: Băsescu szerint senki nem vonta kétségbe Románia jogállamiságát addig, amíg a szociál-liberális kormányzat nem követte el a Brüsszelben kifogásolt visszaéléseket.

Részleges helyreállítás
A képviselőház után a szenátus is megszavazta tegnap azt a törvénytervezetet, amely részlegesen visszaállítja az alkotmánybíróság hatáskörét. A jogkör korlátozását a Victor Ponta vezette kormány rendelte el korábban, egy júniusban kiadott sürgősségi rendelet szerint az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról. A tegnap megszavazott módosítás után az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg, de azok nem, amelyek a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre vonatkoznak. A tervezetet a képviselőházban 159 szavazattal fogadták el, 7 tartózkodás mellett. A DLP kivonult a teremből a szavazás előtt, mivel az összes módosító javaslatát visszadobták, és nem ért egyet azzal, hogy a jogszabály csak részben állította helyre az eredeti állapotokat. A szenátus 64 támogató szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőház által megszavazott szövegváltozatot.

Tizenhat órás népszavazás
Lesz érvényességi küszöb a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazáson, ám a voksolás időtartamát meghosszabbítják, a szavazókörzetek nem tizenkét, hanem tizenhat órán át lesznek nyitva.

Visszaadnak némi pénzt
A kormány tegnap úgy döntött, hogy összesen 107,5 millió lejt visszaad a polgármesteri hivataloknak a májusban visszakövetelt pénzalapokból, melyeket áprilisban az Ungureanu-kabinet kiutalt nekik a költségeik fedezésére. Az összegeket a kormány tartalékalapjából utalják át. Az Ungureanu-kabinet április elején összesen 648 millió lejt osztott ki az önkormányzatoknak – a legtöbbet természetesen a DLP-s vezetésűeknek. Victor Ponta kormányfő azonban – azzal érvelve, hogy az 1657 megtámogatott hivatal közül 810-nek egyetlen lej adóssága sincs, sem önrésze valamilyen uniós beruházásban – sürgősségi rendelettel visszakövetelte az el nem költött összegeket.

Patriciu is börtönbe kerülhet
Húszévi börtönbüntetést kértek Dinu Patriciu liberális politikus számára az ügyészek tegnap a Rompetrol-dossziéban, és egyúttal kilencmillió euró zárolását a hét súlyos váddal perbe fogott üzletember vagyonából. Az államot ért teljes kárt 85 millió euróra becsüli az ügyészség, ám az ügyvédek szerint egyes vádpontokra nincs elegendő bizonyíték. Patriciu ellen pénzeltérítés, pénzmosás, adócsalás, a tőkepiac befolyásolása, bűnszövetkezet szervezése, előjogokra vonatkozó információk kiszivárogtatása és a nyomozás megakadályozása miatt indult bűnvádi eljárás, amiért tíz és húsz év közötti szabadságvesztésre ítélhetik, és mivel halmozott bűncselekményekről van szó, a vádhatóság a legnagyobb büntetést kérte. A per – amelyben még tizenegy magas rangú közhivatalnok is vádlott – 2006-ban kezdődött, és egy évig rostokolt az alkotmánybíróságon, amely végül kimondta, hogy egyetlen vádpont sem évült el. Patriciu tegnap megjelent a tárgyaláson, de az ítélethirdetést elnapolták. A döntés pár napon belül várható, de nem lesz végleges, és megfellebbezik.