Nagyszabású kétórás műsort finanszírozott az ország minden sarkából toborzott zenészekkel, de a nagy tervet — hogy románok és magyarok együtt ünnepeljenek — nem sikerült megvalósítania. S bár az előző évekhez képest sokan voltak, a nagy tömegnek nem nevezhető gyülekezet azt mutatta, a város román lakosságának is csak kis része tartotta fontosnak az utcán ünneplést. A Bodok Szálló előtt felállított színpad körül emelkedett, lelkes volt a hangulat: kokárdaszerű, mellre feltűzhető kis nemzeti zászlócsíkokat osztogattak, és nem hiányoztak a KP lobogói sem. Többször eljárták az egyesülés hóráját.

A Mihai Viteazul-szobor koszorúzásán már feltűntek a megye és a város magyar elöljárói is, ám Voiculescu ennek ellenére sajtónyilatkozataiban élesen támadta a magyarság képviselőit. Zsarolják a mindenkori román kormányt, és olyan terveket igyekeznek megvalósítani, melyek nem azonosak a magyarság érdekeivel — mondotta. Riasztó vízióját is megfogalmazta, véleménye szerint a magyarok követelései ,,román Koszovó" kialakulásához vezethetnek, ,,a területi függetlenség hamis óhaja jelentős gondokat okoz Erdélyben, tíz évvel veti vissza Romániát, nyugtalansághoz vezet, és megszünteti a békés légkört". ,,A magyar vezetők szavazatszerzési szándékkal beszélnek a területi autonómiáról, Magyarország zászlajáról és himnuszáról Románia területén, olyan jogokról, amelyek nem alkotmányosak. Nyilatkozataik hatására voltunk kénytelenek mi, konzervatívok megmozdulni" — fejtette ki Voiculescu. Ezzel indokolta azt is, hogy bírósági eljárást indított Markó Béla és Tőkés László ellen. ,,Addig folytatom a pert, amíg meg nem értik, hogy mi békét és csendet akarunk Romániában" — fejtegette. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kampányban megfogalmazott követelések a magyar vezetők és nem a magyarság akaratát tükrözik. ,,Soha nem volt semmi bajom a magyarokkal, és ezt bizonyítja az is, hogy negyven évig magyar asszony volt a feleségem" — emelte ki a KP elnöke, aki arról szeretné meggyőzni a magyarokat, hogy jót akar nekik.