Gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette Csatáry Lászlót tegnap a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A 97 éves férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják, miután a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában.
Auschwitzba, a náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltáborba becslések szerint több mint egymillió embert, túlnyomó többségükben zsidókat deportáltak a második világháború éveiben. A magyar áldozatok száma több százezerre tehető, őket 1944. május 15. és 1944. július 9. között vitték el Magyarország területéről.
Csatáry Lászlót, a kassai gyűjtőtábor egykori parancsnokát 1948-ban Csehszlovákiában – távollétében – halálra ítélték háborús bűnök miatt. A második világháború végén ugyanis Csatáry László a nyilasokkal együtt elmenekült, 1949-ben Kanadába érkezett, ahol 1955-ben kanadai állampolgárságot kapott, és Montrealban műkereskedést nyitott. 1997 októberében, 82 éves korában Csatáry László az ellene indított kitoloncolási eljárást megelőzve távozott Kanadából, eltűnése akkor derült ki, amikor torontói otthonában bírósági idézést akartak kézbesíteni neki.
A kanadai hatóságok azért határozták el a volt rendőrtiszt kitoloncolását, mert kiderült, hogy annak idején hamis adatok révén jutott kanadai állampolgársághoz. A kanadai bevándorlási hivatal által kiadott közlemény szerint Ladislaus Csataryt 1997 augusztusában azért fosztották meg kanadai állampolgárságától, mert nem nyújtott információkat a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, amikor a csendőrségnél szolgált, és szolgálati ideje alatt részt vett a magyar zsidók ezreinek internálásában és koncentrációs táborokba deportálásában.
2012. április 19-én került nyilvánosságra a bécsi Simon Wiesenthal Központ jelentése, amely szerint a szervezet újabb három embert vett fel a legkeresettebb tíz náci háborús bűnös listájára, akik között ott volt Csatáry László is. Kiderült az is, hogy Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi igazgatója Csatáry Lászlót a körözöttek listájának élére helyezte. Április 20-án a Fővárosi Főügyészség közölte az MTI-vel, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt Csatáry László ügyében Efraim Zuroff feljelentése alapján, aki azt is közölte a magyar hatósággal, hogy tudomása szerint a feljelentett Budapesten él.
A Csatáry-ügy újabb fejleményeként a The Sun brit lap oknyomozó riportereket küldött Budapestre, hogy megpróbálják szóra bírni a volt rendőrtisztet. Felkeresték budapesti lakásán, lefotózták az egykori táborparancsnokot, de – a 2012. július 15-én megjelent írás szerint – lakása ajtajában Csatáry László indulatosan cáfolta, amivel őt vádolják, és rájuk csapta az ajtót. A lap megszólaltatta Feldmájer Pétert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét is, aki szerint „ez az ember több ezer zsidó családnak okozott fájdalmat, és az egész magyar nemzetre nézve szégyen lenne, ha elkerülné az igazságszolgáltatást”.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája július 15-én közleményben hozta nyilvánosságra: Efraim Zuroff bizonyítékot adott át a budapesti ügyészségnek arra vonatkozóan, hogy Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül háromszáz zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. Efraim Zuroff ugyanezen a napon az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy tíz hónappal korábban egy informátor segítségével jutottak olyan adatokhoz, amelyek lehetővé tették Csatáry László felkutatását Budapesten. Az informátor 25 000 dollár jutalomban részesül, ha bíróság elé kerül az ügy.
