A családorvosi rendelő előtt is ők állnak sorban. Két kisgyerek épp pufulecet reggelizik. Minél nagyobb a nyomorúság és a szegénység, annál több a gyermek! Így van ez Észak-Moldvában is, az ország egyik szegényebb területén, ahol a legnagyobb a természetes szaporulat. Előpatak községben is szembeötlő ez.

Kisebbségben Székföldjén
A főút mentén fiatal szólít meg román nyelven – a környék romaságának ez az anyanyelve, a cigány nyelvet nem ismerik –: Uram, nincsen valami munkája? Elvállalom! Bízzon bennem, én nem fogom meglopni, magánál hagyom a buletinemet (értsd: személyazonosságit). Kisgyerekeim vannak, napról napra a legnagyobb gond, hogy mi legyen a betevő falat. Kénytelen vagyok tollászni a mezőn, de nagyon vigyáznom kell, mert ha bezárnak, az enyémek éhen halnak!
Lovas szekerek állnak sorban a faluháza előtt, tele az udvar várakozó cigánysággal. Mindenki a bajt, a nyomorúságot osztja-szorozza, miközben megérkezik egy vándorüzlet kellemes illatú sütőipari termékekkel, a gyereksereg nézi-nézi, és nagyokat nyel.
– Mire vártok itt? – kérdezem az egyik előpataki, Lingurar névre hallgató fiatalembert.
– Osztják a szociális segélyt, nálunk ez a legnagyobb ünnep! – jött a felelet.
Kovács Lászlót, a 4292 lakossal rendelkező község újonnan megválasztott polgármesterét köszönti mindenki. „Értse meg, domnu drága, magyarázta az említett: nekünk mindegy, hogy milyen nemzetiségű a polgármester vagy az alpolgármester. Az a fontos, hogy tárgyaljon velünk, bajainkat intézze. Ha nem lenne a gyermek- és a szociális segély, éhen halnánk! Nincs itt baj: magyar a polgármester, román az alpolgármester, nekünk ez mindegy. Ezekre akartuk tenni a pecsétet a választásoknál. Többségben vagyunk, mi döntöttünk így! Rég ismerjük őket: Domnu Laci és Domnu Cucu, mi most velük defilálunk.”
A tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint a községben 2071 személy vallotta magát cigánynak. A Kovács László polgármesterrel folytatott beszélgetésből kiderül, hogy valójában még ennél is nagyobb a cigány lakosság száma: elérte a 3200-at! A különbség (1092) a 427 magyar és a helybeli román lakosságból tevődne össze. Ki merné tagadni, hogy kisebbségben él itt a két említett etnikum?
– Látom, a  „szociálist” osztják, mi most, induláskor a legfontosabb tennivalója önnek? –  kérdeztük a polgármestert.
– Úgy kezelni e nagy nyomorúságot, hogy abból ne származzék baj: meg kell fékeznünk a cigányságot, a mezei lopásokat, mert a választások idején ezzel senki sem foglalkozott. Nemcsak a cigányság éhezik, hanem a mezőben szabadon eresztett állatok, lovaik is! Ha ezt valamiképpen meg tudjuk fékezni értelmes magyarázattal s meggyőző módszerekkel, talán tavasszal jobban fogjuk kezdeni a mezőgazdasági évet, mert elejét vesszük idejében a dolgoknak.
És hiába büntet halomra a rendőrség, az csak a megoldatlan dossziék számát fogja növelni. A cigánynak nincsen, amiből fizetnie, nem fizet. A bebörtönzéssel éhhalál fenyegeti családját. Zsákutcában pillanatnyilag a cigánykérdés. Fészket rakott a nyomorúság a Székelút alatt. Így nevezik itt és Hidvégen azt a hegyeken áthajló utat, mely a történelmi Székföldjét összeköti a Székelyfölddel, mintegy jelezve, hogy ez a táj nem volt a történelmi Székelyföld szerves része.

Újrakezdés: minden szinten szinte mindent
Számos gondja-baja van az új községvezetésnek, az „újrakezdés” nem lesz könnyű. Húsz esztendő után sincs kiépített ivóvíz- és csatornahálózat. A tervek – miként a mellékutcák aszfaltozása is – jobb időkre várnak a fővárosban. Mint az alpolgármester elmondta, egyre több a kátyú a község egy részén Barcaföldvár felől áthaladó nemzeti úton. Felújítása és karbantartása várat még magára.
– Mikor indítják be a kezelőközpontot? – kérdeztük Kovács Lászlót.
– Bekötötték a borvizet a régi meleg kádfürdő kútjából az új épületbe, de tudtommal még nem érkezett meg a jóváhagyás annak balneológiai használatára. Ott most nincs villanyáram. Eddig a kivitelező cég által használt ipari áramot fogyasztottunk, most készül a dokumentáció az új szolgáltatásra, mert az épületet nekünk még nem adták át, s ami nem a miénk, oda nincs jogunk áramot köttetni. Egy sor jóváhagyásra tettünk le kérést a környezetvédelemhez és a vizesekhez – szólt közbe Cucu alpolgármester –, ugyanis az új épület szigorúan védett övezetben helyezkedik el.
– Ami Előpatakot illeti – folytatta Kovács –, még nem volt időm és alkalmam, hogy mindennek elejébe nézzek, de annyit már elmondhatok, hogy az önkormányzat kérni fogja a megyevezetéstől és a prefektustól: vagy állítsák vissza az idegizom-sorvadásosok helybeli kórházát, mert már romlik az épület, vagy pedig, miként azt a régi önkormányzat is akarta, adják át nekünk az épületet az amúgy is megújuló Előpatakfürdő turisztikai céljaira. Hirtelenében még nem nagyon látom, miként újul meg poraiból Előpatak, mert az Olt turisztikai cég a már lerombolt villák-épületek alatti területeket is a mi megkerülésünkkel áruba bocsátotta. Mi csak akkor fogjuk látni, hogy ki az új tulajdonos, amikor építészeti engedélyért fog kopogtatni nálunk. Van itt éppen elég baj, amit én és főleg mi – mármint a tanács – örököltünk. Sokan látják, s furcsa módon mégsem akarnak tudni róla! Előpatakról nem mentek el a régi betegek, korszerű otthont építettek, itt laknak. Sajnos, beszakadt a fürdőtelep egykori bejárati hídja, helyette is új kellene. Csak egy bejárata van a telepnek, az említett kórház irányából. Ha kapunk még segítséget a megyétől, rendbe kell tenni a helybeli kultúrotthon épületének külső felét is, fúrt kutat akarunk lemélyíttetni az erősdi kultúrház számára, egy zártabb játszóteret és baba-mama parkocskát az ottani iskola előterében.
Megjelentek a vadak is a község határában, a Hidvég felőli Határpatak környékén, hogy még jobban megtizedeljék a szárazság sújtotta mező terményeit. Már benyújtotta az önkormányzat az első vadkárokra vonatkozó aktacsomókat a vadász-halász egyesülethez.
– Zab-, pityóka- és kukoricaparcelláimba bejárnak a vadak. A szarvas kikapálta patájával a pityókát – mondta a kárvallott Benedek György helybeli termelő. A kárfelmérő bizottság kiszállt a terepre, és összeállították a jegyzőkönyvet. A kukorica szélét a szarvas járja, a belsejébe bejár a vaddisznó, bizonyára meg fog jelenni a medve is.

Tágasságot az iskolának
A Romulus Cioflec Általános Iskolában is minden a tanulólétszám magas és hirtelen növekedésének az eredménye. Ez megyei és országos szinten előre látható volt, mégis, az infrastrukturális beruházásokat évről évre halasztották. Az iskola tanulóinak 81 százaléka román anyanyelvű roma gyerek, sem az óvodásoknak, sem az iskolásoknak nincs, hol tanulniuk. Osztályterem hiányában szeptember derekától délután tanítanak. Árapatak községközpontban a családorvosi rendelő egyik szabad szárnyában mutatkozik lehetőség, hogy két osztályterem számára két szobát és egy illemhelyet felújítsanak – tudtuk meg a polgármestertől.
– Úgy néz ki, ez sikerülni fog – tájékoztatott Duló Szilárd, az iskola igazgató-tanára. – Önkormányzati pénzből megoldható lenne a felújítás. Most fogjuk megkezdeni a tető javításával. Szarufa gerendák beszerzésével vannak elfoglalva, mert a tetőzetet meg kell erősíteni. Az évekkel ezelőtt megkezdett központi épület bővítésére csak ígéretünk van. Nagy összeg, amivel az önkormányzat nem tud megbirkózni. Ha sikerülne a büdzsé valamelyes átcsoportosítása, a felszabaduló pénzből be tudnák fejezni a népes iskola sportpályáját. Sajnos, az is nagyon leromlott, aszfaltborítása még 1983-ból való.
A községközpont iskolájában négy osztállyal több indul a következő tanévben: két elemi és két felsős osztály, önálló ötödik és hetedik osztályok. Az ide járó gyermekek túlnyomó többsége roma nemzetiségű. Hét új tanerővel is bővül a központi iskola tantestülete.
Árapatakon a kisgyerekek a református egyház tulajdonában lévő épületben tanulnak, amiért tetemes összeget kell fizetnie a községvezetésnek. Egy új óvoda megépítése nagyon megkésett. A benyújtott tervezet szerint a kultúrotthon melletti területen áll majd, s mint megtudtuk, szerepel a közbeszerzések elektronikus rendszerében azon objektumok között, amelyekre hamarosan meghirdetik a versenytárgyalást. A kivitelezésre szükséges pénzalapokat kormányhatározattal már jóváhagyták – jelentette be néhány nappal ezelőtt Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Az iskolának és az önkormányzatnak rá kell csatlakoznia az országos elektronikus nyilvántartóra, s ami az árapataki községvezetés számára egyfajta kihívás is, a kormányhatározat alapján biztosítani kell minden szolgáltatást, ami a leendő új épületen kívül esik: a telket, amire építenek, s az ivóvíz- és az áramszolgáltatást is.
– Áldatlan állapotban Hete cigány falu iskolájának épülete – folytatta Nicolaie Cucu alpolgármester, aki a helyi iskolahálózat volt adminisztrátoraként részletei­ben ismeri a helyi körülményeket. Az éhség sarkallta kényszerből több alkalommal fel is törték a gyerekek az iskolát, hogy éhüket csillapítsák az ott egyik napról a másikra elraktározott kifli- és tejadagból.
Duló igazgató elmondta, hogy csupán négy osztályterem található az épületben, de mert most nulladik osztály is indul, egyik osztály oktatását kénytelenek délutánra beiktatni. Még nagyobb gond, hogy három ovis csoport indul szeptembertől, s két csoport számára a helyben székelő és holland pénzalapokból működő Pro Roma Alapítványnak kell osztálytermet biztosítania.