A miniszterek úgy döntöttek, hogy huszonhat személlyel és három céggel, illetve szervezettel bővítik az utazási és pénzügyi szankciókkal sújtott szíriaiak listáját, továbbá szigorítják a fegyverembargó ellenőrzését is a közel-keleti országba tartó szállítmányokon.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy az EU-nak növelnie kell a nyomást a szíriai rezsimre, és segítenie kell Bassár el-Aszad elnök távozásának elérését. A határozat értelmében az uniós tagországok kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy az európai repülőtereken, kikötőkben és felségvizeken ellenőrizzék azokat a hajókat vagy repülőgépeket, amelyek Szíriának szánt fegyverek vagy egyéb tiltott eszközök szállításával gyanúsíthatók.
Már a tizenhetedik szigorításról van szó a damaszkuszi rendszer ellen, amely a nemzetközi figyelmeztetések ellenére nem enyhíti a kemény fellépést polgárai ellen, és az országban folyamatosan nő a harcok halálos áldozatainak száma. A szíriai légitársaság és a gyapjúágazat is a büntetettek között található. A listán szereplők számára az unióban nem adható ki vízum, és nem férhetnek hozzá Európában elhelyezett vagyonukhoz sem.
Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai EU-főképviselő a megbeszélés előtt azt mondta, hogy Szíriában a helyzet rettenetes, az elnöknek mielőbb távoznia kell a hatalomból. Azt is sürgette, hogy az ellenzéki csoportok működjenek jobban együtt, és próbáljanak meg közösen fórumot teremteni a majdani átmenet irányításához.
Egyértelműen kiderült a nyilatkozatokból, hogy a miniszterek már készülnek a mostani rendszer utáni időszakra is. A svéd Carl Bildt úgy fogalmazott: a jelenlegi vezetés menni fog; még nem tudni ugyan, hogy mikor, de már megkezdik a felkészülést az azt követő helyzetre.
A miniszterek jelezték, hogy gondolni kell a humanitárius helyzetre és a menekültekre is. Mind Laurent Fabius francia, mind William Hague brit külügyminiszter kitért arra, hogy haladéktalanul támogatni kell emberbaráti segélyekkel a Szíriából elmenekülőket. Azt is fontosnak nevezték, hogy ebben segítsék az érintett, Szíriával szomszédos országokat. Hasonlóan foglalt állást később a német küldöttség nevében Michael Link államtitkár is.
Martonyi János magyar külügyminiszter úgy fogalmazott, Szíriában súlyos a helyzet, ugyanakkor gyorsan változik is. A most megerősített fegyverszállítási tilalom az ellenzékre is vonatkozik, de az utóbbit közös nyilatkozatuk szerint minden más területen támogatásban részesítik – mondta. Kiemelte a humanitárius teendőket és a kommunikációt. Martonyi jelezte: a következő napokban el kell dönteni, hogy Magyarország tarthat-e még személyzetet damaszkuszi nagykövetségén, vagy erre már nincs lehetőség. Humanitárius, konzuli segítségi okokból szeretnének ott maradni. Mint mondta, a nagykövetség segített már embereknek, akik el akartak menni az országból. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a magyar nagykövetség látja el Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada képviseletét is.
A magyar külügyminiszter elmondta, a tagállamok mindegyike sajnálja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában orosz és kínai ellenkezés miatt nem sikerült elfogadtatni a Szíriára vonatkozó határozatot. Kifejtette azt is, hogy a határozat nem a fegyveres beavatkozás lehetőségét teremtette volna meg, hanem azt, hogy ENSZ-szankciókat szabjanak ki Damaszkuszra.
Nemzetközi becslések szerint 120 ezer szíriai menekült él már a szomszédos Jordániában, Libanonban, Törökországban és Irakban.