Huszonkét éve fertőz a Tusványos-vírus, s az idő teltével nem csappan, sőt, nő hatása, egyre nagyobb tömegeket ér utol, és tesz végérvényesen gyógyíthatatlanná. Terjed a levegőben, hordozzák a szúnyogok, benne van a sörben, a borvízben, mindez magyarázat arra, hogy aki egyszer belekóstolt, többet nem mond le róla – ezek voltak az idei Tusványos főszervezőjének, Jakab Attilának a nyitószavai, és ennek jegyében folytatták az alapító „nagyöregek”, Németh Zsolt és Toró T. Tibor is. A XXIII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor tegnap délelőtt hivatalosan is kezdetét vette.
Tusványos egy eseményben három életérzést ötvöz: a fesztivált, a diáktábort, illetve a szabadegyetemet – ettől van az a különleges íze, amely 23 éve élteti – mondta el felvezetőjében Jakab Attila, aki a Magyar Ifjúsági Tanács által delegált főszervezője a rendezvénynek. Ama vírus eddig körülbelül 40 000 embert fertőzött meg, hatása töretlen, hiszen évről évre többen jönnek Tusnádfürdőre, kedd estére gyakorlatilag megtelt a tábor.
Politikai viharjárások
Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár a tavalyi napfényes megnyitót követő viharhoz hasonlította az eltelt esztendőt. A magyar kormány azt hitte, túl van már a nehezén, amikor a tavaly ősszel olyan politikai vihar kerekedett, hogy a túlélés érdekében „minden tudásunkat össze kellett szedni, sürgős újratervezést kellett végeznünk” – fejtette ki Németh Zsolt. Meglátása szerint a határon túli magyar közösségek életébe is megérkezett ez a politikai viharjárás: Felvidéken, Délvidéken és itt, Erdélyben is érzékelhetőek a fuvallatai. Véget értek a mézes évek a román–magyar kapcsolatokban, ezt példázza a MOGYE, illetve a Székely Mikó Kollégium ügye. „Mindez igazolja, hogy az újraszervezés a román–magyar kapcsolatokra is ráfér” – hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Kifejtette, a román–magyar viszony szempontjából két fontos viszonyítási pont van: Romániának döntenie kell, kilép-e a közép-európai szolidaritási rendszerből, vagy azt kívánja erősíteni (erre ad majd választ a referendum és az őszi választás), illetve arról is, hogy az emberi jogok tiszteletére építi jövőjét, vagy a magyarellenes hangulatkeltésre – fejtette ki az államtitkár.
Megtanulni leküzdeni a félelmet
Toró T. Tibor, aki szintén az alapítók egyike, arról szólt, hogy sokszor számon kérik, hogy ez vagy az miért nincs itt, pedig egyértelmű: a párbeszéd és együttműködés hívei jelen vannak. Az idei Tusványos kulcsszava az újratervezés, újra kell gondolni az erdélyi magyar politikát is, de nem csak az őszi választások perspektívájából, hanem a tusványosi hagyományhoz híven, hosszú távra. Fontosnak nevezte azt is, hogy nagyon sok fiatal jön a rendezvényre, és sokan érkeztek idén először, esetükben jó, hogy „ebben a szabad szellemben szocializálódhatnak, megtanulhatják, hogy nem szabad engedniük eluralkodni a belső félelmeket. Nagyon fontos lenne, hogy életünket ne a félelem határozza meg, hanem az, hogy hiszünk Erdélyben, hiszünk a jövőnkben” – zárta rövid felszólalását Toró T. Tibor.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a helyiek nevében köszöntötte a vendégeket, és átvette Németh Zsolttól a Pro Minoritate Alapítvány ajándékát: a településnek adományozott tűzoltóautó makettjét. Ő a vírus terjedését a helyi szóbeszéddel magyarázta, mely szerint aki a tusnádi borvízből iszik, az visszatér.
A kölcsönös felelősség
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese beszélt a kormány nemzetpolitikai lépéseiről, ismét elmagyarázta ezek hátterét. „Nagy dramaturg az Isten, hiszen pont ma iktatták a 300 000. állampolgársági kérést, és ugyancsak ma tette le az esküt a 200 000. új magyar állampolgár” – fejtette ki Semjén. Elmondta, 2014-ben már minden magyar állampolgár szavazhat – lehetőség lesz a levélben szavazásra is –, az állandó lakhellyel nem rendelkezők pártlistára voksolhatnak majd, s becsléseik szerint addig eléri a félmilliót az új állampolgárok száma, 2014-ben pedig létrejöhet az „összmagyar parlament”. Semjén Zsolt azt is kiemelte, a magyar kormány hitet tesz az autonómia mellett. „Nagyon fontos, hogy román, szlovák és szerb barátaink lássák, ezt soha nem fogjuk feladni, ragaszkodunk ahhoz, ami az EU-ba agyar miniszterelnök-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyarság megmaradása szempontjából létfontosságú az etnikai alapú magyar pártok léte, „ha az etnikai alapú politizálás megrendül, brutálisan megnő annak az esélye, hogy a polgármesterek, a magyar politizálók elkezdjenek román pártok felé orientálódni, és ez az asszimiláció előszobája” – magyarázta Semjén Zsolt, aki azt is elmondta, a magyar kormány számára minden magyar egyformán fontos, pártszimpátiáktól függetlenül. Az önkormányzati választásokon egyértelműen az RMDSZ kapott megbízatást a romániai magyarság érdekeinek képviseletére, és a szövetség bizonyos mértékű lavírozása legitim, hisz fontos az elért eredmények megőrzése, de a román–magyar viszony alakításában is jelentős szerepet vállalhatnak. Magyarország szempontjából kulcsfontosságú, hogy sikerüljön megakadályozni egy újabb kisantant létrejöttét, ennek nagy a veszélye, hiszen Szlovákiában, Szerbiában és Romániában egyaránt magyarellenes baloldali kormányok kerültek hatalomra. „Nemcsak Magyarországnak van felelőssége az egyes nemzetrészekkel szemben, de a nemzetrészeknek is az anyaországgal szemben” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök-helyettes, majd zárszóként kijelentette: „Az erdélyi magyarság számíthat Magyarországra, Magyarország, a magyar kormány számít az erdélyi magyarságra.”
Szomorú esemény árnyékolta be az idei táborindítást kedden este, a nagy sikerű Quimby-koncert végén már elhangzott a bejelentés, hogy tragédia történt, de csak később vált egyértelművé, egy 37 éves székelyudvarhelyi fiatalembernek leállt a szíve, és életét vesztette. Péter Pál elismert környezetvédelmi szakember, politikai, közéleti szereplő is volt, 2000–2004 között a város alpolgármestereként tevékenykedett. A szerdai megnyitón egyperces néma csenddel emlékeztek rá az egybegyűltek.