Nem is maradt érzéketlen a magyar kormányfő, a nagyszínpad felé tartva kitérőt tett a tapsoló tömeg közé, többükkel kezet fogott, váltott néhány szót. Igazán barátságos, afféle jó tusványosi hangulatban kezdődött hát a Magyarország és Közép-Európa megújul című előadás – melyből az is kiderült, nem csupán a júliusi nap ontja a hőt, de a közép-kelet-európai térségben is egyre forróbb a helyzet.

Mikó-ügy és Mikó-terv
Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkárának köszöntő szavai után – a szombat délelőtti eseményen jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, egy-két RMDSZ-es politikus is, köztük Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – elsőként Tőkés László EP-képviselő vette át a szót. Beszédében az erdélyi képviselő igen kemény szavakkal bírálta a szociál-álliberális hatalom előretörését Romániában, többször is xenofóbnak nevezte Crin Antonescut. A Magyarországot körülölelő államok majd mindenikében a szocialista-posztkommunista erők előretörése tapasztalható, Szerbiában a nacionalista Tomislav Nikolicot választották államfővé, korlátoznák Vajdaság autonómiáját, Szlovákiában ismét Robert Ficóék kerültek hatalomra, Romániában pedig a szocialista-álliberális szövetség kormányoz – ebben a közegben kell nekünk politizálni, és ez bizony nem könnyű – fejtette ki Tőkés. Szerinte nem csoda, hogy elfordultak a politikától az emberek, hisz a pártok is elfordultak az emberektől. Taps szakította félbe, amikor Kató Bélát, az Erdélyi Református Egy­házkerület püspök­helyettesét köszöntve arra kért mindenkit, szeptember elsején vegyen részt Sepsi­szentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni, Igazság napja mottóval szervezendő tüntetésen.
Tőkés felidézte: 1918-ban Gyulafehér­váron autonómiát ígértek, ehelyett a bukaresti hatalom gyarmatként kezelte Erdélyt, gazdaságát elsorvasztották, jelenleg pedig Victor Ponta kormányfő „orcátlan arroganciával” Székelyföld létét tagadja, Crin Anto­nescu xenofób ügyvivő államfő pedig a marosvásárhelyi egyetemen a magyar nyelvű oktatást akadályozza. Székelyföld mindeközben a munkanélküliségben fuldokol, az elvándorlással kell szembenéznie – ilyen tekintetben is fontos a Wekerle-terv kiterjesztéseként az Erdély gazdasági fellendítését célzó Mikó Imre-terv, amelyet a magyar kormány is teljes mértékben támogat – hangsúlyozta Tőkés, aki szerint a gazdasági talpra állás imperatívusza az autonómiának, Erdély­ben pedig még mindig van erő, hogy Európa irányába húzza az ország szekerét. Tőkés működő európai autonóm területekkel példálózott: Dél-Tirolban például ismeretlen a munkanélküliség fogalma, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb régiója. Nem öncélú, nem székelykedés, magyarkodás tehát az autonómia, hanem gazdasági létkérdés – szögezte le Tőkés, segítséget kérve a magyar kormányfőtől annak megvalósítására.

Kapitány és csapatjáték
A napokban kezdődött olimpiára utalva Tőkés egy sor aktuálpolitikai kérdésben foglalt állást, hangsúlyozva: a sportjáték az együttműködés modelljére, a nemzeti értékek előtérbe kerülésére és a csapatjátékra kínál példát, ugyanakkor egy határon túli sportprogram kidolgozását is javasolta Orbán Viktornak. A román politikusok közül Traian Băsescu felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz, most őt akarják leküldeni a pályáról, de jobb csapatkapitány lesz nekünk a xenofób Crin Antonescu? – tette fel a kérdést újabb taps közepette. A magyar szervezetek közötti viszonyt is a sportvilágból vett hasonlattal érzékeltette. Mint mondta, a csapatszellem a politikában is fontos, az erdélyi magyar szervezeteknek az Orbán Viktor által megfogalmazott nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. Leszögezte azonban: bundázókkal nem tud játszani, olyanokkal sem, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem a magyarságot képviselik a román fővárosban, hanem Bukarestet a magyarság kö­rében. Hangsúlyozta: az Erdélyi Magyar Néppárt az új egység híve, hisz a pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra, megtisztulásra, megmérettetésre, erdélyi magyar válogatottra van szükség az erdélyi politikai életben.

Brüsszel válsága
A gazdasági válság okairól, kezelési lehetőségeiről, Közép-Európa sajátos helyzetéről, Magyarország és Románia jelenlegi állapotáról tartott előadása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök élesen bírálta Brüsszelt, de a bankokat is, óvott azonban attól, hogy megtagadjuk Nyugat-Európát.
Úgy vélekedett, valami Nyugaton romlott el, hiszen nem világválságról beszélünk, csak Európát és Amerikát sújtja minden eddiginél jobban a krízis. Nyugat-Európa még mindig a második világháború árnyékában él, fél a nemzetek reneszánszától, és nem képes szakítani a tévhittel, hogy politikai problémákat nem lehet gazdaságpolitikával kezelni. Az európai egység gondolata is eltorzult, ma már szinte tilos kérdéseket feltenni, elvek, intézmények irányítják az EU-t, és nem értik meg, hogy nem lehet uniót építeni, ha a polgárok nem helyeslik azt. Orbán Viktor szerint nem lehet sikerre vinni az uniót a nemzetek ellenében, és szembe kell nézni azzal, hogy a nemzeti érzés reneszánszát éli. A terv gyümölcskosárra hasonlít inkább, mint gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre – ecsetelte. Azt is hangsúlyozta: meg kell végre érteni, hogy minden gazdasági fejlődés mögött tényleges munkateljesítménynek kell állnia, magyarul: minden forintért meg kell dolgozni. „Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága” – vélekedett Orbán. Szerinte Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. „Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelkiállapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk, és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve a közönség tapsa közepette: a bankok felelősségéről sem beszél senki Brüsszelben.

Aggodalmak Romániáért
Orbán Viktor szerint Közép-Európa sikeresebben kezelte a válságot, mint a Nyugat, mivel nem hitelekre alapozott, fontos lenne megőrizni e lépéselőnyt, ez a következő időszak tétje. Romániának és Magyarországnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy élni tudjon e kedvező átrendeződés lehetőségével. Ennek kapcsán aggodalmának adott hangot a romániai belpolitikai fejlemények miatt. Kívülről ugyan  bicskázásnak tűnik a dolog, és bele sem avatkozhat a történésekbe, mégis aggodalommal nézi a fejleményeket, melyek kockára teszik az utóbbi évek felzárkózását, a költségvetés stabilizálódásában elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott. Éppen ezért – a tegnapi referendumra utalva – arra kérte a romániai magyarokat, de a románokat is, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget, és hozzanak jó döntéseket, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”. Ezzel gyakorlatilag megerősítette az egy nappal korábban Tőkés Lászlóval közösen kiadott közleményükben foglalt álláspontot, amelyben távolmaradásra szólították fel az erdélyi magyarságot.

Mi lesz az összefogással?
Akárcsak az előző években, a tusványosi szabadegyetem záró előadásán is lehetett kérdést feltenni a meghívottaknak. A közönség soraiból igen sokan kérdeztek rá a magyar pártok közötti viszonyra a parlamenti választások előtt, kíváncsiak voltak arra, hogy lesz-e összefogás, de azt is firtatták, az önkormányzati voksolás után változik-e a magyar kormány viszonya az erdélyi pártokhoz. Az is felmerült, hogy milyen lesz Magyarország kapcsolata a román kormánnyal, ha ősszel a szociál-liberálisok kerülnek hatalomra Romániában.
Ez utóbbi kérdésre Orbán Viktor azt ecsetelte: nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. Mint fogalmazott, Traian Băsescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek” – jelentette ki. Az erdélyi magyar pártokhoz fűződő viszonyáról elmondta: azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. Ennek ellenére nem kíván konfliktusba kerülni azzal a 80 százaléknyi magyarral, aki az RMDSZ-t választotta. A magyar miniszterelnöknek a magyar eszmék irányába történő elmozdulást és a magyar egységet is képviselnie kell – mondta. Ami az erdélyi magyar összefogást illeti, ehhez meglátása szerint erő kell. Azért is nehéz az EMNP dolga, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni. Felidézte, hogy 1994-ben az MSZP minden ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. Ha akkor elfogadták volna az ajánlatot, és összefogtak volna a szocialistákkal, erkölcsi bukás következett volna, és elúszott volna annak esélye, hogy a szocialista kormányt leváltsák. Ez alapján jó szerencsét kívánt az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék, lesz-e összefogás vagy sem.
Kitért arra a kérdésre is, hogy jót tesz-e, ha a magyarság parlamenti képviselete kormányzati szerepet vállal Romániában. Szerinte ezt a kérdést itt, Erdélyben kell tisztázni, két út van, mindkettő járható, csak el kell dönteni, melyik legyen az, a legrosszabb ugyanis a döntés hiánya. Az egyik út az, hogy mindig kormányon legyenek, a másik pedig az, hogy bizonyos nemzeti, elvi megfontolások alapján nem vállalnak kormányzati szerepet – ecsetelte Orbán Viktor, hozzáfűzve: mindkét esetben fontos, hogy legyen tartása az illető szervezetnek.
Az összefogásról szólva Tőkés László azt hangsúlyozta: tízezrekre, százezrekre nem lehet a pártegység kényszerzubbonyát ráhúzni, nem kerülhet szembe az egység eszméje a demokratikus pluralizmussal. Azt is hangsúlyozta, nem a kicsiket kell szidni, ha nem fognak össze a nagy testvérrel, sőt, ha kisebbségi jogokért harcolunk, akkor a nagyoknak is komolyan kell venniük a kisebbséget, a kisebbeket. Vannak itt is, soraink között olyanok, akikkel lehet tárgyalni, összefogni, de ne akarjanak lehetetlent, megtisztulás kell az RMDSZ-ben, nem szabad, hogy a célok elsikkadjanak, mert akkor mi értelme lehet az összefogásnak? – tette fel a kérdést Tőkés. Új összefogásra van szükség, amelyben az értékek számítanak, nemzeti kerekasztalon kellene megbeszélni a fontos dolgokat, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kiváló kerete lehetne ennek – fejtegette Tőkés, arra kérve a politikai szereplőket, a jelen levő Antal Árpádot, gondolják tovább az általa felvetetteket.