Mióta hatalomra került a Szociál-Liberális Szövetség, semmi egyébre nem összpontosít, csak hogy megtörje Traian Băsescu hatalmát. Jól kidolgozott forgatókönyv szerint végezték a nagytakarítást, csakhogy túlzott hatalomvágyukban nem számítottak Európa felhorkanására. Itthon még csak elhitették (főként híveikkel), hogy a cél szentesíti az eszközt, ám kifelé már nem tudták megindokolni demokráciát sértő lépéseiket, s elég karakánok sem voltak, hogy a nyugati rosszallással dacolva mégis végigvigyék, amit terveztek. Behúzták a féket, pont a cél előtt, s bizony az autóversenyző Victor Ponta, no meg segédpilótája, Crin Antonescu felborította jobb sorsra érdemes járművét. Azzal, hogy engedtek a nyomásnak, és elfogadták a részvételi küszöböt, no meg tartva a megfigyelőktől, nem mertek csalni, egy amúgy biztos győzelmi helyzetből kerültek ki vesztesként. Most magyarázhatják, hogy így is ők voltak a leggyorsabbak, bárki bármit mond, övék a győzelem, a babérkoszorú Traian Băsescu fejére került.
De mit sem tanultak a rossz politikai döntések sorozatából, jelzi ezt, hogy most ismét azon ügyeskednek, miként tarthatnák még három-négy hétig távol Traian Băsescut a Cotroceni-palotától. Nyakukon a Nemzetközi Valutaalap, intézkedni kellene a szárazság okozta károk enyhítéséért, tenni valamit a növekvő munkanélküliség ellen, az éppen megtorpant, de bármikor újból nekilóduló lej-euró árfolyam megfékezésére, az egyre jobban növekvő üzemanyagár megállítására – de nem. Victor Ponta és társai ismét a jogi csűrcsavarokon törik fejüket, Crin Antonescu pedig talán abban reménykedik, esetleg feledik, hogy azt ígérte, ha Băsescu visszatérhet, ő felhagy a politizálással.
Semmi nem oldódott meg tehát, főleg a baloldal dühe nem akar csitulni, nem tudnak beletörődni, hogy dugába dőlt oly szépen kidolgozott tervük. Úgy tűnik, talpra állítják a felborult gépkocsit, és ismét esztelen száguldásba kezdenek, s szerencsénk lesz, ha a szakadék előtt sikerül megállniuk. Ha csak ígéretes baloldali pártszövetségüket teszik tönkre, s nem az egész Romániát.