Az erdélyi magyarság távolmaradása a hét végi népszavazástól nem választható el az elmúlt hónapokban jellemző politikai irányvonaltól, „megfélemlítési politikára utaló eseményektől” – nyilatkozta tegnap Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Mint mondta: „lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hét végi népszavazás”. A politikus szerint a magyar–román kapcsolatok szempontjából döntő kérdés az emberi jogoknak – beleértve az erdélyi magyarság emberi jogainak – a tiszteletben tartása.
Németh Zsolt példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyét, illetve a Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot. „Lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hét végi népszavazás” – szögezte le. Ez a magatartás visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalását – jegyezte meg a külügyi államtitkár.
Kitért arra is, hogy az a viszony, amely az elmúlt években Traian Băsescu államelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fidesz és román testvérpártja között kialakult, nagyon fontos tényezője volt a román–magyar jószomszédi és szövetségesi kapcsolatoknak. A népszavazás végeredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy ez a kapcsolat a román államelnökkel folytatódjék, és hasonló módon befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat – állapította meg. Németh Zsolt kiemelte: amennyiben erősödik a belpolitikai stabilitás Romániában, kialakul az „együttműködés légköre”, és a román kormány részese marad a közép-európai együttműködésnek, továbbá tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, folytatódhat a két országnak az elmúlt időszakot jellemző együttműködése.
A külügyi államtitkár rámutatott: az erdélyi magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartása meghatározó módon formálja az elkövetkező időszakban a román és a közép-európai kapcsolatrendszert is. Utalva az őszi romániai parlamenti választásokra, hozzátette: ezt követően az együttműködésnek a bukaresti kormánnyal a fenti három szempont alapján kell kialakulnia. A magyar kormány nyitott az együttműködésre, függetlenül a román kormány összetételétől. Mint mondta, az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a parlamenti választásokon, s hangsúlyozta: csak az lehet a célja, hogy megerősítse saját érdekképviseletét. A magyar kormány ennek érdekében lép fel – közölte.
