Pontos nyilvántartáshoz kötik a mezőgazdasági támogatások folyósítását, így a jövőben nem kaphatnak semmilyen juttatást a gazdák, amíg nem ellenőrzik állatállományukat. A mezőgazdasági tárca, a kifizetési ügynökség (APIA), valamint az állat-egészségügyi hatóság között létrejött megállapodás szerint a gazdaságokban valóban megtalálható állatállományt veszik számba, hogy kiderüljön, találnak-e a számadatok az országos adatbázisban szereplőkkel. Amennyiben a valós helyzet eltérést mutat az országos regiszterhez képest, a gazdák támogatás nélkül maradnak.
A szarvasmarhák esetében azt ellenőrzik, megjelölték-e azokat a vonatkozó jogszabály szerint, rendelkeznek-e a megfelelő dokumentumokkal (például fülszám, útlevél, amiben az utolsó gazda nevét is feltüntették stb.), s vizsgálják az állatállomány jegyzékét is, ami tulajdonképpen nem más, mint a gazdák saját nyilvántartása. A sertések, juhok esetében is hasonló az eljárás, az országos adatbázisban szereplő adatoknak, illetve a meglévő állatoknak fülszám szerint kell találniuk – összegzett dr. Sikó Barabási Sándor. A megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője emlékeztetett: a szarvasmarhákat a születés utáni első húsz napban kell fülszámozni, a juhokat, kecskéket a születést követő első kilenc hónapban kell mikrocsipes fülszámmal ellátni (a saját célra tartott juhok esetében egyszerű fülszámot kap az állat), a disznóknál pedig hatvan nap áll rendelkezésre a fülszámozáshoz.
A háromszéki állategészségügy két felmérést is végezett idén, amikor fajonként összehasonlították: mekkora az országos adatbázisban nyilvántartott állomány, illetve hány állat szerepel azokban a jelentésekben, melyeket a körzeti állatorvosok negyedévenként készítenek (Sikó Barabási Sándor szerint ez utóbbi áll a legközelebb a valósághoz). Mint kiderült: az év elején a szarvasmarha-állomány esetében közel 13 ezer egyeddel több szerepelt a számítógépes nyilvántartásban, mint a valóságban, a juhoknál már 33 ezres volt az eltérés, a disznóknál azonban más helyzet mutatkozott – itt közel hatezer egyeddel kevesebb szerepelt az adatbázisban, mint a jelentésekben (a sertésállomány nem befolyásolta a támogatást, így a gazdák nem jelöltették meg a malacokat).
Időközben leltár is készült a körzeti állatorvosok segítségével, ezzel nem csak az állatállomány nagyságát, de annak egészségét is felmérték. Az udvarlátogatásokat a szakhatóság által felhatalmazott állatorvosok végzik, munkadíjukat az állam fizeti, ám amennyiben rendellenességet tapasztal a szakember, az érintett gazdának kell fizetnie. Ha az ellenőrök fülszám nélküli állatokat találnak, illetve hiányoznak a megfelelő papírok, amellett, hogy a gazda nem kap támogatást, az ehhez kapcsolódó költségek is őt terhelik. Ha az eddigiekben a gazdák nem tartották be a jogszabályokban előírt határidőket, most ki kell fizetniük a fülszámokat s a munkadíjat. Ha az állatok nem kerülnek be a nyilvántartásba, az érintettek elesnek a támogatástól.
A megyei állategészségügy vezetője úgy látja, ezzel a módszerrel egyféle rendteremtés is következik, a jelenlegi helyzet értékelésére pedig példaként említette: Ajta esetében az adatbázisban még mindig 470 szarvasmarhával és 1300 juhval több szerepel, mint a valóságban, Borosnyón 5500-zal, Bodzafordulón pedig négyezerrel több juh tűnik fel a jegyzékben, mint a gazdák udvarain. Dr. Bod Barna, az állatok nyilvántartásáért felelős iroda vezetője elmondta: a következő leltárt októberre tervezik, s a gazdáknak jó lenne ezt kihasználniuk, hogy állatállományuk tekintetében napirendre kerüljenek, hogy ne veszítsék el a támogatást.
