Miután a város tulajdonába került az ingatlan, elkezdődött a szabad rablás, amit lehetett, elloptak, leszereltek. Egy nagy értékű transzformátornak is nyoma veszett. Bokor Tibor polgármester röviddel beiktatása után menesztette a négy kapust, aki összejátszott a tolvajokkal. Hogy mikor lesz itt ipari park, az nagy kérdés marad, hiszen a terep még nincs előkészítve, hónapokba telik a rengeteg törmelék elszállítása. Nézzük meg időrendben, mi is történt.

Volt egyszer egy fás vállalat
A megye egyik legjelentősebb ipari vállalata volt, 1968-ban megyeszerte több mint kétezer-ötszáz alkalmazottat foglalkoztatott, csak a céhes város fafeldolgozó üzemében mintegy hatszázan dolgoztak. A fás vállalat fénykorában vágtereket működtetett a Nemere hegységtől Bodzafordulóig, fafeldolgozó alegységeket és raktárakat tartott fenn Ojtozban, Bereckben, Ko­vásznán, Kommandón és Kéz­divásárhelyen. Igen változatos termékskálájában a fűrészárutól a szénig, a ládától a bányafáig nagyszámú árucikk szerepelt. Kézdivásárhelyen működött a ládagyár és a nagy kapacitású keretfűrész csarnok. A vállalat termékei nagyon keresettek voltak mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon.

Magánosítás honi módra
Az 1989-es rendszerváltás utáni években a brassói Brafor Rt. egyik alegységeként folytatta tevékenységét. 2005-ben Kéz­divásárhely utolsó, közel kilencven százalékban állami tulajdonban levő vállalatát, a brassói székhelyű Brafor Rt. alegységét a kovásznai, kommandói és berecki részlegekkel együtt 2004 decemberében a focşani-i székhelyű Paladium Kft. vásárolta meg. Wassim K. Y. Aarshat szíriai és kanadai kettős állampolgárságú üzletember a fakitermelő és -feldolgozó egységet árverés útján vásárolta meg, körülbelül egy euró/négyzetméteres áron a Brafor Rt. csődeljárásának lebonyolításával megbízott bákói Cont Expert Rt.-től. A magánosítás pillanatában a ki­termelő csoportokkal együtt Kézdi­vásárhelyen 216, Ko­vásznán kilencvenhét, Bereckben pedig huszonnégy alkalmazott dolgozott. A privatizálás után nem sokkal Gáll Elemér László igazgató – aki egy évig vezette a céget – lemondott, és elhagyta a vállalatot. Azt követően a társaság tevékenységét teljes homály fedte, sokan távoztak, akik maradtak, azoknak a focşani-i székhelyen (egy tömbházlakásban) kellett jelentkezniük munkakönyvükkel, és a Paladium Kft. 2004. április 8-tól kötött munkaszerződést velük. Munkakönyvüket 2003. december 31-én zárta le a Brafor Rt. Az arab tulajdonos soha nem állt szóba a sajtóval. Tény, hogy a Paladium Kft. többmilliós terület- és épületadóval tartozott a polgármesteri hivatalnak, a magánosítás utáni években egy vasat sem törlesztett ebből, majd az egykori munkásklub épületét a tartozás fejében átadta a városnak. Az utolsó alkalmazottakat a tulajdonos 2006-ban bocsátotta el. Abban az esztendőben leállt a termelés, a fakitermelő és -megmunkáló egységet bezárták.

A város megvásárolta az ingatlant
A 2008. november 25-i rendkívüli tanácsülésen a kézdivásárhelyi városatyák ipari park létesítése céljából beleegyezésüket adták, hogy az önkormányzat 18 euró/négyzetméteres áron (áfa nélkül 1 530 000 euró) vásárolja meg a Paladium Kft.-től az egykori fás cég 8,5 hektáros területét. A tanács arra is felhatalmazta Rácz Károly akkori polgármestert, hogy írja alá az elővásárlási szerződést. A vásárt hosszú, húszéves lejáratú hitel alapján kötötték meg, két évig csak a kamatot fizetik, azután kell a részleteket törleszteni. Hiába szervezték meg a versenytárgyalást, és válasz­tották ki a hitelező bankot, a pénzügyminisztérium eleinte nem hagyta jóvá a kölcsön felvételét, mivel Románia túllépte a Nemzetközi Valutaalap által jóváhagyott önkormányzati kölcsönök szintjét. A szaktárca 2009. október 27-én a hitelfelvételre mégis rábólintott. A kölcsönt húsz évre a Román Kereskedelmi Banktól vette fel a város önkormányzata. A teljes hitel kamatostul 2,9 millió euróra rúg. A szerződés értelmé­ben az önkormányzat megvásárolja Wassim K. Y. Aarshattól, a Paladium Kft. tulajdonosától a volt erdőkitermelő vállalat több mint 84 423 négyzetméteres területét a ráépített, lerobbant állapotban levő ingatlanokkal együtt.

Bontás és szabad rablás
A keményítőgyárral párhuzamosan, de attól függetlenül 2010 márciusában megkezdték a kézdivásárhelyi önkormányzat által megvásárolt volt fás vállalat épületeinek, munkacsarnokainak lebontását. A polgármesteri hivatal saját embereivel látott hozzá a nagytakarításhoz, a terep előkészítéséhez a majdani ipari park számára. Az egykori ládagyártó csarnok nem szerepelt az eltakarítandó épületek között: 2010. április 6-ról 7-re virradóra, hajnali 4 óra körül ismeretlen okokból tűz keletkezett, és teljesen leégett, a hivatásos tűzoltók nem tudták megmenteni, csupán a lángok terjedését akadályozták meg. Következett a szabad rablás, amit mozgatni lehetett, annak lába kelt.

Aláírták a finanszírozási szerződést
Rácz Károly, Kézdivásárhely akkori polgármestere és Simion Creţu, a 7-es számú Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója idén május 29-én Gyulafehérváron aláírta az egykori fás vállalat területére tervezett ipari park finanszírozási szerződését. Országos szinten a céhes város másodikként írt alá ipari park létesítésére vonatkozó dokumentumot, a benne foglalt 14,60 millió lejből 5,89 millió vissza nem térítendő támogatás, a két összeg közötti különbözetet, 8,71 millió lejt a városnak kell előteremtenie, minden bizonnyal újabb hitelből. Az ipari parknak tizennyolc hónap alatt kell elkészülnie, ami a 7,28 hektáros terület teljes felújítását, három ipari csarnok felépítését, illetve a már meglévő rehabilitálását és az infrastruktúra kiépítését jelenti. A volt fás vállalatért már idén másfél millió lejt kell törleszteni, s ez igencsak kedvezőtlenül érinti a város idei, következő esztendei büdzséjét.

Hogyan tovább?
Bokor Tibor polgármesternek és az új városvezetésnek nem lesz könnyű dolga, hiszen kész tények előtt állnak. Ha lemondanak a nyertes pályázatról, büntetésből évekig nem pályázhatnak európai uniós pénzekre, tehát kénytelenek lesznek kivitelezni azt, újabb hitelt felvenni. A városvezető számára az is kérdéses, hogy fognak 78 embernek munkalehetőséget biztosítani, és az ipari park elkészítése után jönnek-e potenciális befektetők, akik új munkahelyeket teremtenek.