Mi állandóan szavazunk és népszavazunk. Nekünk itthonról és külföldről mindig mindenki megmondja, hogy kire kell voksolnunk és kire nem, de azt is, hogy egyáltalán menjünk-e el választani a sok jó közül. Ezek után ne csodálkozzék senki, hogy a parlamenti és elnökválasztáson a magyarok elmennek vagy nem mennek el szavazni, és arra voksolnak, akire kell vagy nem kell, de végül csak arra, akire akarnak. Utólag aztán kiderül, hogy ha azt választjuk, aki győz, vagy ha azt, aki veszít, mindenképp rosszul tettük.
A 2009-es elnökválasztáson az RMDSZ azt mondta, hogy ne szavazzunk Băsescura. De a magyarok mégis rá bólintottak. A legutóbbi helyhatósági választásokon már nagy volt a felhozatal romániai magyar pártokból is. És sokan sok felől biztattak, hogy kire szavazzunk, kire ne. Pártjaink dicsérték magukat, mint cigány a lovát. A román pártok viszont nem biztattak semmivel, csak saját szavazóikat egy kis magyarellenességgel, és számítottak arra, ha elmegyünk is választani, nem őket fogjuk. Így, ímmel-ámmal, de mégis elmentünk. A magyarországi politikusok azt szerették volna, ha a két frissebb magyar pártot választjuk. Kampányoltak is ezért Orbán Viktor emberei: Kövér László és Németh Zsolt az MPP és az EMNT mellett. Erre fel a többség mégis az RMDSZ-re szavazott.
A mostani népszavazáson aztán az RMDSZ arra buzdította a népet, hogy menjen el szavazni, és voksoljon lelkiismerete szerint. Mit ad Isten: a nép nem hallgat kedvenc pártjára, és nem járul az urnák elé, és nem szavaz mindenki lelkiismerete szerint. Illetve úgy szavaz, hogy nem szavaz. Ezután a román kormányfő azt mondta: mi vagyunk a hibásak, hogy érvénytelen a népszavazás. Miért mentünk volna, ha nem kecsegtetett semmivel? Az az igazság, hogy mi a korbács és a mézesmadzag közül a mézesmadzagot nyalogatnánk szívesebben. De lehet, hogy csak korbácsot kapunk, vagy golfütőt, mint Nagyváradon, ahol ezzel akarták megtanítani kesztyűbe dudálni és a román himnuszt énekelni három magyar fiatalt. Azt is mondták, hogy ne szóljanak bele a román politikába. A nagy klasszikust, Shakespeare-t megidézve, most már: menni, vagy nem menni (szavazni), ez itt a kérdés? / A sok bús magyar ekként mérlegel. (A végén viszont kiderülhet, a verekedés úgy kezdődött, hogy a magyarok visszaütöttek.)
Nem elég nekünk, hogy Romániában állandóan mi vagyunk a bűnbakok, most ráadásul kapunk még egy szavazati jogot, a magyar parlamenti választásokra is. Ezt még nem tudjuk (de még ők sem), hogyan fogják megszervezni. Csak attól tartok, hogy ott is meg fogják mondani, kire voksoljunk. És szokás szerint, vagy elmegyünk szavazni, vagy nem, és vagy arra szavazunk, akire kell, vagy akire nem.
Aztán, ha a magyarországi magyaroknak rosszul vagy még rosszabbul fog menni, mint eddig, akkor azért is mi leszünk a hibásak.
.jpg)
