A burgenlandi magyar nyelvjárásról közölt rövid riportot a Der Standard osztrák lap ausztriai kisebbségi nyelveket bemutató sorozatában. Ezer éve beszélik a magyart Burgenland területén, húsz éve ismét élő, eleven nyelvként – írták. A cikk 40 ezerben adja meg az ausztriai magyar nemzeti kisebbség számát. A magyar a legnagyobb, egyúttal minden bizonnyal a legsokszínűbb ausztriai népcsoport is – fogalmazott a lap.
Az 1976-ban törvényben elismert őshonos burgenlandi népcsoportban mintegy ötezren beszélnek magyarul két nyelvi szigeten, egyrészt Felsőpulya (Oberpullendorf), másrészt Felsőőr (Oberwart), Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) térségében.
Az 1921-ig a magyar államhoz tartozó burgenlandi magyarok sajátos, ősi dialektust beszélnek, amelyet a németből kölcsönzött szavak jellemeznek. A szigetiek és a pulyaiak a horvát és a német nyelvűektől körülvéve éltek, ami nyomot hagyott a nyelvjáráson is. A lap idézte a burgenlandi származású, 1990-ben Budapesten elhunyt Imre Samu nyelvészt, aki elismerte, hogy ez a sajátosság néhányaknak bánthatja a fülét, de lándzsát is tört szülőföldje dialektusa mellett, kijelentve: „a felsőőri dialektus nagyon érdekes, teljesen egyedi szín a magyar nyelvjárások sokaságában”. Ennek az egyedi színezetének köszönhetően néha a német nyelvű szomszédok is gond nélkül megértik a nyelvjárást. „A feuerwehr (tűzoltóság) vett egy új löschpumpnit (tűzoltószivattyút) meg egy löschwognit (oltókocsit)” – idéz Szoták Szilvia kutató a riporternek egy, a köznapi használatból származó mondatot.
A burgenlandi magyarnyelv-oktatásban a Magyarországon beszélt magyart tanítják. Iskolai magyar oktatás mintegy húsz éve van a tartományban. Az elmúlt tanévben 3128 burgenlandi gyerek tanult magyarul, közülük 146-an az 1992-ben alapított felsőőri kétnyelvű gimnáziumban. „A magyar nyelv kihalásától tehát nem kell tartani” Burgenlandban – fogalmazott a lap. A cikkíró felidézte, hogy jelentősen gyarapodott a törvényben elismert magyar kisebbség létszáma, amikor 1992-ben népcsoportként ismerték el a bécsi, jelentős részben 1956-os menekültekből álló magyarságot is. A támogatásokon a két magyar népcsoport fele-fele arányban osztozik. Ladislaus Kelemen, az alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet vezetője a lapnak elmondta, hogy a támogatások felosztása néha kis feszültséget is okoz.
Az intézetvezető úgy vélekedett, sokszor a népszokások ápolásán túl nem jut lehetőségük másra. A 2000-ben alapított intézet tudományos oldalról szeretné megközelíteni a nyelvápolást. A népcsoportügyekért felelős szerv, az osztrák kancellári hivatal azonban csak „népcsoport-specifikus” programokra ad támogatást. Ezért egy kissé „a klisék foglya”, aki meg akarja akadályozni, hogy előbb-utóbb a támogatást elutasító levelet találjon a „postakasztniban” (postaládában) – mondta a Der Standardnak.
