Az ingatlanügyi bomba és tűzszerészei
– Valóságos földvásárlási lázról regélnek a faluban azok, akik beleszédültek a megélénkült földforgalomba.
– A válság bekövetkezte előtt olyan mennyiségben vásárolták fel a termőterületeket, hogy az már valóban aggasztóvá vált, mert tartottunk attól, a vargyasi példából okulva, hogy ingatlanügyi bomba alakul ki, és ellenőrizhetetlenné válik, ki milyen céllal és mekkora területekhez jut hozzá – osztja meg aggodalmát Máthé Árpád polgármester, aki kortársaival együtt most szembesült e létfontosságú jelenséggel, és keresi javunkra fordításának módozatait. – A nagy bajt szerencsére elkerültük, a föld nagyobbrészt háromszéki tulajdonban maradt, bár elvétve máshonnan érkező birtokos is akad. Tény, hogy jelentős potenciállal rendelkező brassóiak is megkereshettek volna, miként az a megyehatár széle felé történt, ezt szerencsére megúsztuk, jórészt helyi vagy regionális vállalkozók kezébe került, ami gazdát cserélt. Volt már szó, ugye, Szarvadi József vásárlásairól, aki ipari parkot és egy jobb módúaknak szánt lakóparkot kívánt itt létrehozni tizenhat hektáron, ez a terv tudtommal a válság miatt leállt, de a földeket nem adta el. Hasonlóképpen nagyobb területet  birtokol Biró László, aki egy közismert építőcég tulajdonosa a megyeszékhelyen, ő a Benkő-borvizet és annak környékét vásárolta meg. Azt valamikor palackozták, tudtommal ő is ezt tervezi, illetve vendégforgalmi létesítményeket hozna ott létre. Mindenképpen üdvös, hogy helyi vállalkozók kezén maradtak az eladott földek. A nagyobb gondot a volt bánya által elfoglalt határrész jelent.

Bányazűr
A Ceauşescu-korszak egyik értelmetlen és hamvába holt óriásberuházása, amely azért rengeteg pénzt felemésztett és maradandó környezeti károsodást okozott, az egykori nyílt színi szénfejtés mára a részleges betemetésnek köszönhetően a gyógyuló sebek közé sorolható, a bonyodalmak garmadájának feloldása azonban további éveket vehet igénybe.
– A volt bánya által elfoglalt területről beszélek, mert képviselői tulajdonjogot igazolni szerencsére nem tudnak, elmulasztották ugyanis telekkönyvezni a jogosan és a jogtalanul kisajátított földeket is, bizonyos részek fölött csupán rendelkezési joggal bírnak, s kiadós hektárszámról van szó. A meddőhányók is nagyobb területet foglaltak el, mint szabad lett volna. Amit a volt köpeci bányavállalat nevére telekkönyveztek, az elenyészően kevés. Intézkedünk a határ visszaszerzése érdekében, levelezünk az általunk tulajdonosnak vélt tényezőkkel.
– Az állami vállalat volt valamikor, a szénkitermelés és a kilométeres futószalag felszerelése, a rakodótér kiképzése idején...
– A Köpeci Bányavállalat a bányaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozott, és a területek kisajátításkor és megvásárláskor e jogi személy birtokába kerültek. Időközben a cég csődbe ment, most pénzügyi felszámolás alatt áll vagy hét-nyolc éve. Épp most érkezett egy levél, melyben azt állítják, hogy a terület visszaszármaztatását e cég jogutódjától kell kérnünk. Igen ám, de egy ilyen vállalatnak nem lehet jogutódja, amíg nem zárult le teljes pénzügyi felszámolása. Ráadásul, mivel állami cégről volt szó, a csődbiztos kiléte sem ismeretes.
– Hamarabb elpárolgott a gumiszalag, mintsem hogy a falu hozzájusson ahhoz, ami megilleti. Hogyhogy nincs telekkönyvezve, és ez miként módosítja a helyzetet?
– Száz hektárnál többről, százhúszról is szó lehet. Ami nincs telekkönyvezve, azt már vissza kellett volna adniuk. A minisztérium válaszában megjelölt „operatorii minieri” kiléte egyelőre ismeretlen. Ez amolyan kitérő válasz. Tény viszont, az idő nem sürget annyira, ugyanis az övezet nagy része még ún. ökológiai feljavításra vár. A földmunkálatokat és a tó kialakítását befejezték, múlt decemberben történt meg a részleges átvétel, hátravan még az ún. ökologizálási program lebonyolítása. A területet ugyanis mezőgazdasági termesztésre, használatra alkalmas alakban kell átadniuk, az erre szánt idő két-három év.

Meddőhányók, termőföldek, hétvégi telkek, házhelyek
Kőröspatak nagyobb kárvallottja Ár­kosnál a bányaügynek, ő perel is bizonyos területekért, Árkos még békés megoldásra vár. Árkosnak különben a tó víztükréből tíz százaléknál valamivel több jár, a területből pedig úgy annak egyharmada.
– A tóparti részek és majdani telkek ára, tekintettel az ideálmodott turisztikai paradicsomra, alighanem számottevő lesz... Akinek ott mérnek, az jól jár. Még egy kérdés: senkit nem kártalanítottak eddig?
– Nem hinném, mert sok megkötés lesz építkezések dolgában. Mivel frissen oldalasított a terület jó része, amit akáccal kötöttek meg, meg fogják szabni, hogy oda mit és hogyan lehet majd építeni, és ezt teljesíteni nem is lesz olyan egyszerű. Mindenképpen elejét fogjuk venni annak, hogy a Rétyi-tónál találha­tó ún. Ferencváros típusú valami jöjjön itt létre, és ahhoz hasonló túlkapásokra kerüljön itt sor. A határ jogosan kisajátított részén a kártalanítás megtörtént, a többin a volt tulajdonosok szerint nem. A meddőhányók különben el vannak simítva, bizonyos részeiken első éves vetés van, másokat második vagy harmadik éve művelik, és a harmadik termést várják. Az első harminc hektárt nézetem szerint már idén vissza lehetne mérni az embereknek.
Ahogy a futó terepszemlén megállapítom: e köves-agyagos talajon még sok vesződsége lesz annak, aki itt termeszteni akar, alighanem jobb lesz eleve a beltelkesítés felé vennie az irányt, akkor viszont újabb ingatlanbummal kell számolni. Hétvégi telkek, házhelyek, lakóövezet és üdülőkörzet, gyümölcsösök: sokféle rendeltetése lehet még a tavat körülölelő, frissen lankásított-befásított, termőre hangolt (?) lejtőknek. A határrész érintetlen korában sem számított a legjobbnak, az Olt mentinek nyomába sem ért. Ami a visszaszármaztatást illeti, az önkormányzatnak nincsenek illúziói: úgy véli, biztosan politikai befolyásra lesz szükség, hogy az egy helyben topogó folyamat beinduljon és felgyorsuljon. Kérdésre Máthé Árpád elmondja, hogy a három lépésben végrehajtott föld-visszaszolgáltatásból neki a harmadik, a 245-ös törvény megszabta feladatok jutottak, az első kettőt más bizottságok vezették le, azoknak a döntéseibe ő nem kíván „beleturkálni”, most azonban, az említett jogszabály alkalmazásakor úgy véli, valóban meg kell nézni, hogy az igénylők ténylegesen jogosultak-e arra, amit kérnek. Ehhez annyit tehetek hozzá: árkosi bennszülöttként az esetleg összekuszált ügyekben is nyilván könnyebben eligazodik majd, mint a kívülálló.

Urbanizációs hullám
Elismerik vagy sem, a falut szemlátomást urbanizációs hullám kapta a vállára, és kapcsolja egyre szorosabban Sepsiszentgyörgyhöz, mintegy sodorja feléje. Maholnap összefüggő ház- és villasor vezet idáig a városból. Az nemcsak Illyefalva és Szotyor–Kilyén, nemcsak a Pacé-tető és a Kolcza-tag, illetve az erdő és Sugásfürdő, hanem észak felé is terjeszkedik, valamikori széles ölelésű kertvárosi körgyűrűje ezzel lesz teljes. Miközben a sugási végen akadozik a különben dicséretes és folytatandó Gyere haza! program, itt a Fészekrakók név alatt beköltözött fiatal értelmiségiek már lerakták a maguk külön negyedének és egyesületének alapjait.
– Talán kedvezőbb errefelé terjeszkednie a városnak, mert ez nincs annyira brassói hatás alatt, mint amazok, itt a modernizálódás is helyi részvétellel történik, hála Istennek. Kitaláltuk, hogy mind a jogi, mind a természetes személyeknek kedvező adófeltételeket teremtsünk, nem vagyunk épp adóparadicsom, de a beköltözést, otthonteremtést serkentő szinten tartjuk a helyi adókat, nem lőttük azokat fel az égbe. Most azon dolgozunk, hogy a kormányprogrammal megkezdett vízvezeték- és szennyvízhálózat építését befejezzük, ami után jöhet az aszfaltozás. Az első hatvan százalékban készült el, sajnos nem EU-s pályázati pénzből, azt nem sikerült elnyernünk. Az uniós pénzek ugyanis olyan ütemben érkeznek, hogy alig győzik a nyertesek elkölteni, mi ezt nem mondhatjuk el. Azért is szorulunk rá a bukaresti politikai támogatásra fokozottabb mértékben. Az elvégzett munkálatok kifizetésével jócskán adósai vagyunk, sajnos, a kivitelezőknek... A 9,7 kilométer utca aszfaltozására, a tanítás utáni napközi otthon és egy fesztiválhelyszín építésére letett pályázatunkat elutasították, műborítású labdarúgópályánk és sportközpontunk munkálatai is állnak pillanatnyilag. Ami a szentgyörgyi út mente beépítését illeti, az véleményem szerint idővel meglesz, és akkor talán a most a város tövébe telepedettek is jobban integrálódnak a község életébe.

Képzeletbeli terepszemle
A közeljövő Árkosáról, a hagyományos falusi utcaképet levetkőző településről a polgármesternek jól tagolt elképzelése van, kérésünkre egyúttal képzeletbeli terepszemlét is tartunk a körvonalazódó gazdasági és lakóövezetek fölött.
– A mezőgazdasági nagyüzem mellett több család bír vagy bérel középszintű gazdálkodásra alkalmas tíz-húsz hektárokat, szerintem beszélhetünk a fenntartható mezőgazdasági fejlődésről e tekintettben. Úgy hiszem, idővel ehhez felzárkózik a vendégforgalmi ágazat, és a település egy agrár-idegenforgalmi központ jellegét öltheti. A Benkő-borvíznél, ami épül, az árkosi patak melletti pisztrángtenyészet és panzió, a borvíz hírnevének helyreállítása mind ezt fogja szolgálni. A Kerek erdő mellett bungalók, hétvégi házak számára szeretnénk hasznosítani a területet. A nagy tó, ha megérjük, hogy önkormányzati tulajdonba visszakerüljön, és kimérhetjük az embereknek, hasonló célokat, haltenyésztést is szolgálhat. Ezekre egy szorosan összefüggő agroturisztikai tevékenység épülhet. Jelentős területek maradnak mezőgazdasági művelés alatt az Olt felé eső részeken. A Leader-csoportban más önkormányzatokkal összefogva ilyen komponenst szeretnénk meglovagolni. Ami az ipari és a szolgáltatásoknak szánt övezetet illeti, az országútról szembeszökő műanyaggyár francia érdekeltség, sajnos nemigen tartják a kapcsolatot az önkormányzattal. Kezdeti ígéretük sem teljesült, hogy inkább helyi munkaerőt alkalmaznak. Telepedett itt meg gumiabroncsszerviz, nem fémes anyagokat összepréselő egység, a vám épületei, a RAR és a Lukoil benzinkút. Új dolog, hogy a kőröspataki határnál, a 12-es út mentén egy napenergiára alapozó, hét megawattos erőmű épül majd. A közbirtokosság is tárgyalásokat folytat egy osztrák céggel, az is száz hektáron naperőművet hozna létre. A baj az, hiányzik az energiahordozó vezetékhálózat, amely továbbíthatná a megtermelt áramot az országos hálózatba, emiatt akár dugába is dőlhet a terv.
– Ami a munkaerőt illeti: az árkosiak zöme valamikor a szövőgyárban és a két szentgyörgyi gépgyárban, valamint a bányában dolgozott, aki onnan kikerült – márpedig szinte mindenki munkahely nélkül maradt –, az többnyire mezőgazdálkodásba, állattenyésztésbe fogott, illetve a magánszférában helyezkedett el. A panziósor adhat munkát még a mezőgazdaság mellett a jövőben, s az a pár fiatal vállalkozó. A községi saját bevételek gyarapítását nem az ingatlanadóból származó rész növelésében látom, fontosabb lenne a jövedelmi adóból nekünk visszaszármaztatott összeg. Igyekszünk megtelepedésre bírni a cégeket. Pillanatnyilag a sok alkalmazottal dolgoztató Búzakalász a legnagyobb adófizető.
A beltelkesítést kérők száma nem apad, továbbra is sokan telepednének meg a lakókörzetekben, egyelőre e mozgás a hangsúlyosabb, ennek következtében az utcakép állandó átalakulásban. Mindezt a sok apró szándékot egységbe gyúrni, a város felé gravitáló vonzást egyszerre ellensúlyozni és okosan ki is aknázni nem lesz kis feladat.