LemezIstenes ének

2012. augusztus 8., szerda, Magazin

Áprily Lajos találó kifejezése jutott eszembe – aki Reményik Sándor Kenyér helyett című gyűjteményes kötetének előszavában nevezi így „a költő és az Isten-kereső lélek kettős sugallatát” –, amikor Márk Attila Arccal az ég felé című gyűjteményes CD-jét hallgattam.

Az unitárius fiatalok szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület kiadásában megjelent hanghordozó ugyanis  kissé más összefüggésben, de szintén a kettős sugallat szülötte: a versé és a zenéé, a harsogó tömegkultúra világában szelíd, de egyetemes gondolatokkal varázsolja közénk a zene, a vers és az imádság áhítatát. De nem ama templomit, amely szakrális környezetben közvetlenül az igét önti a lelkekbe, hanem azzal a mély, sokszor átlényegült gondolatisággal, amellyel csakis legnagyobb költőink közeledtek a lélekhez, az egyetemeshez. A templomi hangulatot, a szakrális teret itt a zene teremti meg a maga egygitáros egyszerűségében, néhol diszkrét hangszereléssel fűszerezve, s ha valamiért nem válik az egész lemez hangzásvilága is egységessé, az a különböző korok eltérő hangfelvételi és -hordozói technikájának tudható be.
Igen, Márk Attila legújabb lemeze húsz év istenes dalainak summázása is egyben, a különböző jellegű hanghordozókon (első lemezeit még kazettán adta ki a kilencvenes évek elején) megjelent istenes énekek gyűjteménye. Huszonhárom dal és vers. Igaz, maga a dalszerző és előadó, aki – néha maga sem hiszi el – több mint két évtizede járja szűkebb és tágabb pátriánkat amolyan egyszemélyes intézményeként az erdélyi énekelt versnek, s úgy átlagban kétévente adja ki újabb „terméseit”, nos, maga a „daltulajdonos” korántsem kívánt összefoglaló gyűjteményt adni a fiatalok kezébe. Korai még az – mondta, amikor ebbeli szándéka felől érdeklődtem.
E rövid ismertető elején nem véletlenül idéztem meg két erdélyi költőnagyságot, az Arccal az ég felé című album ugyanis főként az ő korukban született verseket szólaltatja meg. A múlt század eleji nagy erdélyi költők mellett – Dsida, Reményik, Áprily – nem maradhat ki a válogatásból Ady Endre és József Attila költői világa sem, na meg a későbbi erdélyiek, Horváth István, Szem­lér Ferenc, Bartalis János (mert a dalszerző brassói kötődései erősek), na meg kortársaink, Kányádi Sándor, János­­házy György és Felső­rákosi T. Mihály költeményei. Szabó Ferenc, a jezsuita költő három verssel gazdagítja a gyűjteményt. A huszonhárom megzenésített magyar vers közé került egy „kakukktojás” is, Stephan George német költő Vagyok az egy... című költeménye, amelyet ki más, mint Áprily Lajos magyarított. A felvételek egyébként a dalszerző öt lemezéről – Ez olyan idő, Két kiáltás között, Most, Felnőtt játékaim, Tiszta szívvel – származnak.
Jó lélekkel ajánlhatjuk az immár néhány éve háromszéki dalszerzőnek és előadónak számító Márk Attila lemezét mindazoknak, akik tartalmas áhítatot keresnek néhány dal és vers erejéig: a dalt a korongról, a verset a szép kivitelezésű füzetből „vehetik magukhoz”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 178
szavazógép
2012-08-08: Magazin - Hecser László:

Fesztivál a Hatodon

Csütörtökön kezdődött, vasárnap ért véget a Macaia Egyesület által a Hatod-tetőn szervezett Sharing Trust Society: The Experiment című WaHa Fesztivál. Az egyesületek és intézmények által támogatott és szervezett négynapos rendezvényen mintegy ötven hazai és külföldi művész lépett fel. Céljuk a kulturális változatosság és a fiatal előadók támogatása, megismertetése, de tanulásra, együttműködésre, környezetvédelemre, sőt, lelkigyakorlatokra is nyílt lehetőség.
 
2012-08-08: Magazin - :

Sámson létének régészeti bizonyítéka

A bibliai Sámson létének első régészeti bizonyítéka lehet egy oroszlánnal viaskodó férfit ábrázoló pecsétnyomó, amely Izrael­ben került elő – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Az izraeli régészek Jeruzsálem közelében, a Júdeai-hegyekben végzik Béth-Semes feltárását. A hajdani település a filiszteusok területének szélén állt, az Ószövetség szerint ez Sámson szülőhelye.