Egyértelmű összefüggés van a gyermekkori pozitív közösségi kötődések és a felnőttkori közérzet között – állapították meg ausztrál kutatók. Boldogabb felnőttekké cseperedtek azok a gyerekek, akiket szüleik és tanáraik népszerűnek és öntudatosnak ítéltek meg, továbbá azok a fiatalok, akik jól beilleszkedtek az iskolába, családjukba, egyesületekbe.
Nem találtak ugyanakkor lényegi összefüggést a felnőttkori boldogság és a korai beszédfejlődés, illetve az iskolai teljesítmény között. A gyermekkori beszédfejlődés csak csekély mértékben függ össze a fiatalok közösségi beilleszkedésével. Az intellektuális és a közösségi fejlődés tehát egymással párhuzamosan megy végbe anélkül, hogy szoros kapcsolat lenne köztük.
A kutatók szerint a képzés folytonosságának hatása erősebben megmutatkozik, mint a szociális körülményeké. Az eredményekben nem mutatkozott lényegi különbség férfiak és nők között.
A családból adódó hátrányok a gyerekek közösségi kötődésére és beszédfejlődésére egyaránt hatással vannak, és közvetetten a serdülőkorra is kihatnak. A korai családi környezet kiemelt fontossággal bír a serdülőkor szempontjából – írták a kutatók. (MTI)
