Nyílt levélben ajánlotta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének figyelmébe a székely autonómiatörekvéseket a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Levelében Izsák Balázs arra kérte az EB elnökét, fokozottan figyeljen a romániai demokrácia válságára, ezen belül pedig a székelység helyzetére.
Az SZNT elnöke emlékeztetett rá: Románia EU-csatlakozásakor a székelyek abban reménykedtek, hogy „hosszú és változatos eszközökkel folyó jogfosztottságuk véget ér”. A bizakodás azonban korainak bizonyult. „Hamar kiderült, hogy Románia nem a valós demokrácia ismérveinek akar megfelelni, hanem beéri a vállalt kötelezettségek teljesítésének látszatával” – áll a nyílt levélben. Izsák Balázs arra figyelmeztette az EB elnökét, hogy a nemzetközi közvélemény felé mutatott megtévesztő felszín alatt folytatódik a székelység beolvasztását vagy elüldözését célzó diszkriminatív, asszimilációs politika.
„A demokrácia mai romániai válsága az egész világ számára látható módon jelzi, amit mi, székelyek megtapasztaltunk: a romániai diktatúra módszerei és eszközei túlélték magát a diktatúrát, és közelebb állnak a ma kormányzó politikai elithez, mint a nyugati demokrácia alkotmányos öröksége” – állapította meg az SZNT elnöke. Szerinte az is csak látszateredmény volt, hogy magyar emberek is tagjai voltak a román kormánynak.
Izsák Balázs emlékeztetett arra, a 13 500 négyzetkilométernyi Székelyföldön a közel hétszázezres székely közösség joggal remélte, hogy az unió polgáraként a szubszidiaritás jegyében területi autonómiát élvezhet majd. Úgy vélte, a tény, hogy az EU-ban egyeseknek lehet területi autonómiájuk, másoknak meg nem, azt jelzi, hogy az unió polgárai nem mind egyenlőek. Felidézte, hogy a román hatóságok megakadályozták a székelyföldi önkormányzatokat abban a szándékukban, hogy az autonómiára vonatkozó népszavazást tartsanak. Az SZNT által szervezett népszavazáson azonban a székelyföldi szavazók 98 százaléka támogatta az autonómiaigényt.
Izsák Balázs veszélyként mutatta be a Románia közigazgatási reformját célzó elképzeléseket, melyek rendre Székelyföld feldarabolását vagy egy nagyobb, román többségű közigazgatási egységbe való beolvasztását célozzák. „Meggyőződésünk, hogy az unió csakis akkor tud a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínálni polgárai számára, ha (...) képes kikényszeríteni mindazoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket a tagállamok népeik szabad akaratából magukra vállaltak” – fogalmazott a Jose Manuel Barroso EB-elnöknek címzett nyílt levelében Izsák Balázs.
.jpg)
