Oltfej kapujának településein adventi hangulatot tapasztalunk: az előbbre jutásért való küzdelemben most mindenki egyetértett. Gidófalvától, a községközponttól remélhető anyagi támogatás, a tanácsnak kell oly módon osztania, hogy jusson is, maradjon is.
Egyfajta mottóvá vált: ,,nem a szövegelés a fontos, tettekkel kell bizonyítani". Nos, ez a bizonyítás hovatovább nehezebb, s ha az eltelt esztendők alatt — a tetemes földhiány miatt — nem is sikerült megnyugtatóan rendezni a tulajdonjogot, az infrastruktúra kiépítésében arányos az elosztás. Ez adventi örömhír. Egyik gazdaságtörténeti forrásból olvastuk, hogy Szépmező peremének legtehetősebb, jó gazdasági alappal rendelkező települése éppen Gidófalva volt, de tőle nem különböztek a most hozzá tartozó falvak, Angyalos, Étfalvazoltán és Fotosmartonos sem. Nem a község történelmi, hanem gazdasági múltjához hasonlítják most is a tennivalók mértékét.
Jelentős volt a gazdasági erő, nehéz a váltás
Annak ellenére, hogy 1711—13-ban aszály sújtotta a vidéket, később tűzvész martaléka lett a falu tetemes része, 1850-ben csak a községközpont közel két és fél ezer katasztrális hold földbirtokkal rendelkezett, Étfalvazoltánnal és Fotosmartonossal együtt jelentős erdőbirtokot mondhattak magukénak abból a Kilenc falu erdejének titulált közös erdővagyonból, melynek emléke ma is él. Gidófalvának a XX. század közepén korszerű tejfeldolgozó üzeme volt.
1903-ban jól menő hitelszövetkezetet alakítottak, 1909-ben fekvőturbinás műmalmot építettek. A faluközösség akkora raktárhelyiséget épített, hogy a mező tizenötféle terményéből 23 000 mázsát lehetett benne tárolni! A múlt század első felében még tehetősebbek voltak a falvak, mert sértetlen volt az egyéni és az egyházi vagyon, s az erdőhöz közeli két ikertelepülésen példamutató módon űzték az erdőgazdálkodást, tervszerűen ültették az erdőket. Az elvárás szintjén működött a falusi-felekezeti oktatás. Ehhez hasonló volt a művelődési élet is. Nem csoda hát, ha a kollektív gazdaság megalakításakor tanúsított ellenállásnak két áldozata is lett, összeomlott minden, s abból a kátyúból még ma sem sikerült kievickélnie a közösségnek, melynek lélekszáma egykor megközelítette a háromezret, s bár városközeli község, 2002-ben összesen 2600 lakosa volt! Az igaz, hogy most más koordinátákon mérik a gazdasági erő nagyságát, de az is, hogy a munkanélküliség tetemes, a lakosság egy rétege valóban nyomorog, s az elszegényedés, sajnos, növekedőben. Közhely lenne a föld megmunkálásának egyre emelkedő bérét magyarázni, azt, hogy az állami támogatások nem terjednek ki a mezei termelés minden területére, a legfájóbb az, hogy itt is egyre többen szabadulnának földvagyonuktól, keresik a másféle megélhetés ösvényeit.
— Vándorbotot veszek a kezembe, nincs mit tennem itthon — mondta egy gidófalvi fiatalember. — Nincs földem, megtakarított pénzem, kissé beteges vagyok, itt nincs, amit kezdenem. Hátha találok valahol jobb szerencsére…
Beleuntak a mindennapok gondjaiba az itt élő emberek is. Sokan mondták: hiába ígér bármelyik párt bármit nekünk, egyiknek sem hiszünk! Ezt halljuk tizenhét esztendeje, ezeket a nehézségekkel tele, úgymond átmeneti éveket ki adja nekünk vissza életünkből? A lehangoltság ellenére is érezni azonban egyféle szemléletváltást. A lepergett választások eredményéről érdeklődtünk Kölcze Annamáriától, a községi szavazóbizottság alelnökétől.
— A községközpont eredményei irányadók — mondta. — A 893 szavazati joggal rendelkező személyből 311 jelent meg az urnák előtt. Hatvannégyen adták voksukat az RMDSZ-re, 164-en Tőkés Lászlóra, a többi szavazat megoszlik a román pártok, s még a cigánypárt között. 29 volt az érvénytelen szavazatok száma. A referendumon a jelenlét nálunk sem volt elegendő.
Az apróbb panaszok mellett megelégedéssel nyugtázták mindenütt, hogy elég gyors léptekkel beindult a közművesítés. Évekkel ezelőtt megtették az első lépéseket, az igények, ha lassan is, nőnek, s a múlt jó emlékéhez próbálják mérni, igazítani a jelent.
Ha majd a bőség kosarából…
Vannak még a község területén leromlott útszakaszok. Olyan is, ahol a tavasszal lefektetésre váró vízvezeték miatt újból fel kell ásni — például Angyaloson —, de ezen is túl lesznek. Jó hír, hogy hamarosan könnyebben megközelíthető lesz a község a Sepsiszentgyörgy—Réty keresztútról, mert tervezik az éppen ellenkező irányból, Angyalos falun át a községhez vezető, 2,44 kilométeres útszakasz korszerűsítését. 18 milliárd régi lejbe fog kerülni.
— Villanyunk van, lesz víz- és kanálisrendszer — mondták Étfalván az emberek —, talán hozzánk is jönni fognak a befektetők, s ha nekünk nem is, de gyermekeinknek lesz munkalehetőség helyben.
Igen, csak akkor lehet majd tele a bőség kosara. Addig is szigorú rendelkezéseivel sújt az unió, s nem egy termelőegységet fel kellett számolni, többek között a hagyományos hústermékeiről híres étfalvi Pap Csaba-féle céget is.
Gidófalván bővítették az ivóvízhálózatot, a pénzösszegek függvényében nincs akadály a tisztítóállomás megépítése előtt. Sajnos, adódnak előreláthatatlan bajok: leiszapolódott a Zoltánt az említett állomással összekötő, mintegy két kilométer hosszú vezeték, a tavasszal ki kell cserélni. Gidófalvának vannak saját fúrt kútjai, arra fogják visszakötni a rendszert. Ottjártunkkor készítették a topográfiai felmérést Fotosmartonos és Angyalos szennyvízhálózatához. A két rendszer működtetését, további gondjait a sepsiszentgyörgyi Tricomserv cégre bízták. Ez végezteti tovább a vízhálózat bővítését, a kanálisrendszer kialakítását Fotosmartonoson és Angyaloson is. Az említett ikerfalu ivóvízellátását szivattyúrendszerrel oldják meg, s a nagy köbtartalmú tartályból, mely megérkezett már, később szabadeséssel Angyalosra is juttatnak vizet.
Koronás turulmadár
Parkok, tavasszal zöldövezet, megújuló iskolák — a mai közélet mérföldkövei. Gidófalva központjában mutatós terméskő kerítés épül, Étfalva központjában a leendő kerítés fundamentumát elkészítik még ebben az évben. ,,A magunk erejéből, költségvetés-módosítással tudtunk valamelyes összeget biztosítani a települések szépítésére is" — pontosított Berde József polgármester. Gidófalván téli munkatelep működik.
— Az utolsó simításokat végezzük a zoltáni kultúrháznál. Belső része már régebb elkészült, most, amikor engedi az idő, a lépcsőfeljáraton, a csatornázáson és a külső meszelésen dolgozunk — mutatta be a munkálatot a helyszínen Kisgyörgy József munkavezető. — Decemberben lesz az avatója.
— Végre elkészült községünk címere — folytatta a polgármester. — Koronás turulmadár áll hármashalmon, a szabadságharc jelképeként. Kék mezőben a négy csillag a község négy települését jelzi. A zoltáni kultúrházban szeretnénk tartani a címeravatót. Kifüggesztjük majd a címert a többi faluban is.
Felhasználható régi anyagból épület készül a fotosmartonosi iskola udvarán, a körorvosi rendelőnek és az önkormányzati irodának ad majd helyet. Angyaloson ideiglenes épületbe helyezte az iskolát az önkormányzat, mert a régi házat visszaigényelték. Végleges megoldást keresve, hosszú bürokratikus formaságok után, megvásárolták a volt szövetkezet épületét. A tervek szerint teljesen felújítják, korszerűsítik. Az anyagiak fele már megvan, ennek arányában már folynak a munkálatok. Összértéke 6,5 milliárd régi lej, s a jövő évi iskolakezdésre el kell készülnie.
Két nagy lépés és a Kaláris
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legnagyobb munka, s mint összeg is, a községközponti Czetz János Általános Iskola korszerűsítése, magasítása egy emelettel, udvarán pedig a rétyihez hasonló sportterem felépítése.
— Most folyik a nyílászárók kicserélése az iskola központi épületében s a központi fűtés szerelése — tájékoztatott Ambrus Zoltán igazgató-tanár.
— Mit tudni a sportteremről?
— A régi kis iskola mögött épül fel, már megkezdték a munkálatokat. Egyelőre a terep kialakításán dolgoznak. Az Ördög Kft. nyerte meg a licitet, s a pénzt az önkormányzat kapja a központi beruházási alaptól.
Gidófalván is beköszöntött az advent. Ilyenkor mindenki a szépre, a jóra, a szeretetre gondol. A Tóth tanár házaspár a magyar művelődési munka lelke, s ebben tetemes részt vállalnak az iskola tanulói. Elmondták, hogy művészi műsorral látogattak el a nyáron helybeli tanulók és fiatalok a magyarországi testvértelepülésre, Nagyvázsonyba, azt a műsorukat kissé adventre hangolva december második vasárnapján, a címeravatón is bemutatják.
— Van benne ,,nemzedékek tánca" — mondta Tóth Lajos —, balladamondó, férfi és női szólisták, a kórus katonadalokat énekel, vezényel Tóth Mária Magdolna. Igen hatásos a nagyobb tanulók versmondó műsora. Nagyon örvendek annak, hogy van kedv, akarat a művelődésre nálunk. A fiatalok civil szerveződést alakítottak Kaláris névvel, melynek célja a hagyományápolás. Én ezt rendkívülinek tartom.
Örömhír
Kis óvodások és iskolások már tanulgatják az adventi-karácsonyi verseket, énekeket. A község minden templomában, a reformátusban és a gidófalvi római katolikusban is betlehemes játékkal, pásztorjátékkal készülnek. A községközpontban, Étfalvazoltánban és Fotosmartonoson 223 római katolikus él, s ezek az 1903-ban Gidófalván Jézus Szent Szívére felszentelt templomban hallgatják a szentmisét — tudtuk meg lelki gondozójuktól, t. Gábos Zoltán málnásfürdői plébánostól.
Adventi örömhírt közölt velünk a gidófalvi református egyház gondnoka, Zsigmond Csaba is. Olyan friss, hogy még nem is tudják sokan: az új esztendő az Oltfej egyik legértékesebb műemlék együttesének, a gidófalvi református vártemplom teljes javítása-restaurálása megkezdését hozza.
— Folyamatban az engedélyek megszerzése, a topográfiai és a geológiai felmérések — mondta a gondnok. — Szárítás szükséges, mert felázott a templom pádimentuma, lesz külső-belső renoválás, sorra kerül a harangtorony is. Bevezettük az ivóvizet a harangozói lakba és a mellette lévő Czetz János-emlékszobába. Az egyháznak, a lelkésznek is része lesz az adventi címeravatón.
