A csíkszeredai származású, Bécsben élő dr. Száva Tibor az első, aki tudatosan, kiadványban használja a magyarörmény kifejezést – világított rá Tófalvi Zoltán történész tegnap este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében azon a könyvbemutatón, amelynek házigazdája Kocs János családkutató, az Erdélyi Genealógiai Táraság vezetője volt.
A Székelyföldi magyarörmény családok című kiadvány bemutatóján érdekes epizódok villantak fel számos háromszéki kötődésű örmény család múltjából, mint például a Besztercéről Marosludasra, majd Háromszékre került Fogolyán családról, de magyarörmény gyökerei vannak olyan székelyföldi famíliáknak is, mint a Zakariások, a Jakabok, a Bogdánok.
Tófalvi Zoltán dióhéjban ismertette az örmények Moldvából, Lengyelországból történt betelepítésének körülményeit II. Apafi Mihály erdélyi fejedelemsége idején, hangsúlyozva: az örmények voltak az utolsók, akiket a magyarság integrálni tudott, politikai szempontból a magyar nemzet részeként tekintettek rájuk, és az együttélés is velük volt a legkevésbé problémás. A Maroson beindított tutajozás, a korszerű erdélyi pénzforgalom – csak néhány olyan dolog, amiben jelentős szerepet játszottak az örmények, akik nagyjai azzal váltak igazán nagyokká, hogy magyarörmények voltak – hangsúlyozta Tófalvi.
