Az újságnak, amely szerint az államhatalom ezzel az intézkedésével sokak számára tette lehetetlenné felmenőik megismerését, Zubánics László ismert beregszászi történész, magyar politikus elmondta, az anyakönyvek megsemmisítésével pótolhatatlan érték ment veszendőbe. Szerinte az iratokat inkább levéltárba kellett volna küldeni, vagy legalább digitalizálni kellett volna őket. Mint kifejtette, nagyon sok helyen a járási levéltárak hatáskörébe tartoznak az állami és az egyházközségi anyakönyvi kivonatok, amelyek ha eltűnnek, vagy esetleg beázás miatt megsemmisülnek, akkor egyértelműen csorbulnak az állampolgárok információhoz való jutáshoz fűződő jogai. A szakember szerint a levéltári anyagok vonatkozásában egyébként is visszalépés történt Ukrajnában, mert míg korábban magánember is kutathatta a múltját, ma ezt már jobbára a hivatal munkatársai teszik meg helyette, ha van rá idejük. Ugyanakkor furcsaság – állítja a történész –, hogy ha valaki levéltári igazolást kér valamely felmenőjéről, aki például 1923-ban született Ungváron, a kiállított okmányban az fog szerepelni, hogy az illető Ukrajnában (és nem Csehszlovákiában, ahová Kár­pátalja akkor tartozott) látta meg a napvilágot, mivel létezik egy visszamenőleges hatályú igazságügyi rendelkezés. A lap felvetésére, amely szerint ez akár történelemhamisításnak is minősülhet, Zubánics kifejtette: lehet, hogy amikor a jogszabályt megfogalmazták, a kodifikálók tudatalattijában ilyen motiváció is szerepet játszott, ám valószínűbb, hogy techno­krata hozzáállásról van szó. „Egy­szerűen uniformizálják a lakosságot. Mindenki ukrán – függetlenül attól, hol született, milyen az anyanyelve –, és a felmenői is azok” – tette hozzá. Zubánics László rámutatott: a kárpátaljai települések történelmét részben már átírták, s jelenleg a múlt kulturális értékeinek fokozatos felszámolása történik. „Megszűnnek a temetők, eltűnnek a feliratok, megváltozik a régi épületek homlokzata s ezáltal egy-egy város arculata is. Az egészet nem tudják megsemmisíteni, az megmarad európainak – csak éppen egész Kárpátalján egyre magyartalanabb” – emlékeztetett a beregszászi magyar történész.
                                                               *
Az UMDSZ ungvári szervezete nyilatkozatban tiltakozik a kárpátaljai települések 19. század végéről és 20. század elejéről származó anyakönyveinek hivatalosan elrendelt megsemmisítése ellen, követelve az utasítás hatályon kívül helyezését. A magyar szervezet emlékezteti a hatalom képviselőit arra a tényre, hogy a Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság idején kiállított anyakönyvek megsemmisítésével fontos, nemzeti örökségnek számító értékek vesznek el. „Tiltakozunk múltunk kulturális öröksége, szellemi, tárgyi értékeinek és relikviáinak pusztítása ellen. Felhívunk minden józanul gondolkodó állampolgárt, hogy közös erővel vessünk gátat eme pusztításnak, hiszen csakis múltunk mély ismerete erősítheti meg jelenünket és jövőnket itt, szülőföldünkön is” – zárul a magyar szervezet nyilatkozata.