NEHÉZ DIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY. Az IMF képviselőivel tárgyalt az egészségügyi minisztérium, de a részfizetés bevezetésének kérdéséről és időpontjáról nem született határozat. Arról ellenben igen, hogy az új egészségügyi törvény az őszi törvényhozási ciklusban a parlament elé kerül. (Gândul)
HÁROMEZER ÁLLÁST TÖLTHETNEK BE IDÉN AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN. Úgy döntött a kormány, hogy ismét alkalmazhatnak a kórházak orvosokat, egészségügyi asszisztenseket és kisegítő személyzetet az idén megüresedett állásokra. A kormányhatározattal 2766 állást szabadítanak fel az alkalmazási tilalom alól az egészségügyi rendszerben. Az engedmény a tárca alárendeltségébe tartozó és a helyhatóságok adminisztrálásába átutalt egészségügyi intézményekre egyaránt vonatkozik. Csak azon állásokba vehetnek fel orvosokat, egészségügyi asszisztenseket és kisegítő személyzetet a kórházak, amelyek idén üresedtek meg, mivel ezek a személyi költségek már szerepelnek az intézmények költségvetéseiben, így nem nőnek a tervezettnél jobban a kiadások. (Székelyhon)
KARCSÚSÍTJÁK A KÖZTÉVÉT. Több csatornáját megszünteti a román közszolgálati televízió, mert az intézmény működése veszteséges. Megszűnik a TVR Info hírcsatorna, valamint a TVR Cultural nevet viselő, kulturális műsorokat sugárzó adó. Ezek szerepét és egyes műsorait a televízió két fő, 1-es és 2-es csatornája veszi át. A tervek szerint csökkentik az alkalmazottak számát is. Jelenleg több mint háromezer dolgozója és 130 milliárd lejes adóssága van a román köztévének. Az átszervezés során csökkentik a vezetőségi funkciókat is úgy, hogy az eddig létező hét igazgatóságból öt marad. A köztévé a tervek szerint hét év alatt törlesztheti adósságait, ha nem halmoz fel újabbakat. (Új Magyar Szó)
ZAVARJÁK AZ UNIÓT A KERESZTÉNY IRÁNYULTSÁGÚ NEMZETEK. A magyarországi, illetve a romániai belpolitikai fejleményekre való európai reagálást hasonlította össze a Wiener Zeitung osztrák lap. Nem az a leginkább feltűnő a drámai romániai politikai eseményekben, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung „hideg államcsínyként” jellemez, hanem az EU visszafogott reagálása Victor Ponta kormányfő „állegális praktikáira” – írta Ulrich Schacht. „Amikor Magyarország kristálytiszta demokratikus eljárással megválasztott kormánya abszolút parlamenti többségével klasszikus szellemiségű alkotmányt fogadott el, európai parlamenti és bizottsági illetékesek a fasizmus visszatérését jósolták, és még Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is közbeavatkozásra bírták” – írta. A szerző úgy látja, mindkét reakció ugyanannak az „európai egyetemesség-projektnek” a két oldalát képviseli. A politikailag és kulturális értelemben szuverén, keresztény irányultságú nemzetek csak zavarják ezt a projektet, ezért „gyűlölik az Orbánokat” és „szeretik a Pontákat” az „internacionalista funkcionárius-Brüsszelben” – írta Schacht.
