Közel két hónap tartós szárazság után a hét végén eleredtek az égi csatornák. Jelentős mennyiségű csapadék eddig nem hullott, de a gazdák minden csepp esőt köszönnek. Abban az időszakban, amikor havonta 250–300 liter esőnek kellett volna hullnia négyzetméterenként, június-júliusban sok helyen egyetlen csepp sem esett. Kérdés marad tehát, hogy a lehűlés, az eső tud-e segíteni az aszály sújtotta kultúrákon?
A statisztikák szerint – ellentétben a sötét kilátásokkal – a szalmás gabonák jól tűrték a forró nyarat. Habár nem hozták a korábbi évek hozamait, az átlagtermések nem mondhatóak rossznak. Búza esetében a 2800 kilogramm/hektár körüli átlagtermés elfogadható.
A nagy kérdés azonban még mindig a burgonya marad. A korai fajták szedését megkezdték, de a termés messze elmarad az elvárttól. Minőség tekintetében is vannak gondok – kivéve azokat a területeket, ahol jelentős pluszköltség mellet ugyan, de lehetett locsolni. A baj, hogy megyeszinten alig 1600 hektáron van kiépített öntözőrendszer, ami a szántóterület három százalékának locsolására képes. A gazdák sok helyen mozgatható öntözőrendszereket működtettek – ám sok esetben a patakok szintje is annyira lecsökkent, hogy az sem volt, ahonnan vizet szivattyúzzanak.
Az őszi pityóka esetében – ez a kultúra körülbelül 14 ezer hektárt foglal el a megyében – hetven- százalékos terméskiesésről beszélnek a termelők. Állítják: a most lehullott eső legfenneb az aszálysúlytott területek harminc százalékán hoz némi enyhülést, máshol már semmi eső nem segíthet.
Az előre látható pityókahiány első jele az ár emelkedése. Egy hónappal ezelőtt 30–50 banit kínáltak érte a nagybani felvásárlók, mára az ár meghaladta az egy lejt, és további áremelkedés várható. Ez nem hoz különösebb örömöt a gazdáknak: még ha jó árban is értékesíthetik a silány termést, a bevétel nem fogja fedezni a költségeket.
Dr. Becsek László agrármérnök ennél sötétebb jövőt jósol: a burgonya esetében az átlagoshoz képest 10–15 százalékos lesz a termés. Ha az elkövetkező időszakban folytatódik az esőzés, az csak tetézi a bajt, a burgonya csírázásnak indulhat.
A további esőzés viszont használhat a répának. Jelenleg 30 százalékos terméssel számolnak, ha lesz csapadék, ez az arány 50 százalékra nőhet. Legalábbis az elfogadható állapotban lévő répások esetében – véli Becsek. A terméskiesés a répánál a szerződéses vállalások teljesítésében komoly gondokat okozhat. Ha a gazda nem szállítja a szerződött mennyiséget, leütésekre számíthat. A répatermelők számára a kereskedelmi kamara vis maior, azaz elháríthatatlan akadályt bizonyító okiratot bocsát ki. Az elháríthatatlan akadály miatti szerződés-nemteljesítés óvja a termelőt, s minden szerződésbe belefoglalják – magyarázta az agrármérnök.
Az eső a kukorica esetében sem hozhat jobbulást, a várható termés 20–30 százalékos lehet – legalábbis ott, ahol eddig csövet eresztett a tengeri. Ahol nem csövezett, nincs, mire várni, a kukorica legfeljebb silóként értékesíthető – tudtuk meg Becsek Lászlótól.
Az országos adatok szerint is a szárazságot leginkább a kukorica szenvedte meg. Napraforgó esetében a magok olajtartalmának 2–3 százalékos veszteségéről beszélnek. Az agrártárca szerint 1500 kilogrammos átlagtermés mellett az ország olajfogyasztását egymillió hektárnyi napraforgó tudná biztosítani – Kovászna megyében nincs jelentősebb napraforgós.
A gazdák egyre többet beszélnek a kormány által is emlegetett kártérítésről. A hírek szerint kormányhatározat készül, melynek alapján az aszály okozta károkat 80 százalékban térítenék meg kis- és középvállalkozások esetében, magángazdák esetében pedig 7500 eurónyi kártérítést fizetnének. Az állampénztár ürességét látva azonban sokan megkérdőjelezik: egyáltalán lesz-e kártérítés, ha pedig lesz, minden termelő egyenlően fog-e ebben részesülni?
