„A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csil­lagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni” – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (http://hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20120724-magyar-kisbolygok-serege.html).
Egy újonnan talált égitestnél először annak követését kell megoldani. Ehhez legalább három különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át követik. „Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet, hogy pályáját pontosan megismerjük. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek tíz évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Az utóbbi másfél évben 25 névjavaslatot juttattak el a hazai kutatók az IAU-hoz” – emeli ki az MCSE honlapja.
Bay Zoltán (1900–1992) fizikusról, a magyar Hold­radar-kísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6–7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Keringési ideje 5,42 év.
Kisbolygót „kapott” Sajnovics János (1733–1785) jezsuita szerzetes, aki elsőként támasztotta alá tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, Bláthy Ottó (1860–1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, de feltalálta a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is.
Ruttkai Éva nevét viseli egy 3,4 kilométer átmérőjű, 5,2 keringési idejű aszteroida. A csillagászok azért az adott égitestet választották a színésznő számára, mert a magyar felfedezések közt a megelőző, 132 874-es sorszámú kisbolygó Latinovits Zoltán nevét viseli. Így a legendás színészpáros kisbolygói egymás után következnek a listájukban. Meglehetősen nagy, 5–6 kilométeres, 5,4 éves keringési idejű aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625–1659) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük. Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878–1955) építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével máig a legeredményesebb magyar férfiúszó. 
A kisbolygóöv külső felében keringő 2–3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban. Aszteroidát neveztek el Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrről, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, és Gábor Zsazsáról, akinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot.
Égitestet neveztek el többek közt Almár Iván csillagászról, Hargittai István és Hargittai Magdolna tudós házaspárról, valamint Farkas Bertalanról, az első magyar űrhajósról is.