A Terrorelhárítási Központ főigazgatójának,  Hajdu Jánosnak tegnapi közleménye szerint a három férfit Damaszkusz külvárosában állították meg fegyveresek, majd három szír állampolgárral együtt kényszerítették őket arra, hogy tartsanak velük. A Terrorelhárítási Központ azonosítása során kiderült, hogy korábban mindhárman a rendőrség különböző szakmai területein teljesítettek szolgálatot. Aktív rendőrként egyikőjük kutyakiképzéssel foglalkozott. Évekkel ezelőtt leszereltek, a rendelkezésre álló adatok alapján 2005-ben, 2007-ben és 2008-ban hagyták el a szervezetet. A Terrorelhárítási Központ jelenleg két, egymással párhuzamosan futó, szíriai emberrablási ügyben végez felderítést. A beérkező információk elemzése, értékelése során vizsgálják azt is, van-e kapcsolat a két emberrablási eset között, ezt a jelenlegi adatok nem támasztják alá.

Igazságtalan vizsgáztatás
Az Újvidéki Egyetemhez és a szerb oktatási minisztériumhoz fordult a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), hogy segítsen azokon a magyar diákokon, akiket a felvételi vizsga rendjének megváltoztatása miatt nem vettek fel az egyetem jogi karára – jelentette tegnap internetes oldalán az újvidéki Magyar Szó. A felvételin a korábbi évek gyakorlatától eltérően magyar nyelv és irodalom helyett szerb nyelvből és irodalomból kellett vizsgázni. Ezért többek felvételije nem sikerült, s közülük négyen fellebbeztek az elutasító döntés miatt. A magyar nyelvtanból és irodalomból történő felvételizést egy 2001-es vajdasági tartományi képviselőházi rendelet teszi lehetővé. Az MNT most azt kérte az Újvidéki Egyetemtől és jogi karától, hogy a második beiratkozási körben biztosítsák a felvételi vizsga megismételt megszervezését magyar nyelven történelemből, valamint magyar nyelvből és irodalomból a 2001-től fennálló gyakorlatnak megfelelően azok számára is, akiknek ez az első körben nem volt biztosított.

Nem adja ki Ausztrália Zentait
A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ tegnap élesen bírálta az ausztrál legfelsőbb bíróságnak azt a döntését, amely szerint nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselek­ményekkel gyanúsított Charles Zentai (Zentai Károly). Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője nyilatkozatában megkérdőjelezte a magyar kiadatási kérelem elutasításának megalapozottságát, és emlékeztetett arra, számos náci háborús bűnöst adtak ki Né­metország­nak, hogy ott bíróság elé állítsák olyan cselekményekért, amelyek elkövetésük idején még nem számítottak bűntettnek. Az ausztrál legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a korábbi szövetségi bírósági döntést, amely szerint a 90 éves, Perth-ben élő férfi nem adható ki Magyarországnak, mert a „háborús bűn”, amivel vádolják, az elkövetése idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így azért nem is lehet felelősségre vonni.

Alaptalan a Csatáry elleni feljelentés?
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak találta a nácivadász Efraim Zuroff állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz. Az 1941-es kassai deportálásokkal, vagyis a munkaszolgálatból visszahívott, majd haláltáborokba küldött emberekkel kapcsolatban a kirendelt történész szaktanácsadó tisztázta Csatáryt. Szerinte dokumentumok bizonyítják, hogy Csatáry László az 1941-es deportálások idején nem tartózkodott Kassán, ráadásul akkori beosztása miatt nem is tudta volna befolyásolni a háromszáz hontalan zsidó deportálását. Csatáry Lászlót, a kassai internálótábor volt parancsnokát kétszer jelentette fel Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója. Először az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt. Csatáry László ellen az 1944-es deportálások miatt azonban tovább folyik a nyomozás. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.