A tiltakozás kezdeményezői tegnap sajtótájékoztatón ismertették a következő két hét állomásait, azt, hogy miképpen próbálják népszerűsíteni az ügyet, amely már rég több egyszerű ingatlan-visszaszolgáltatási kérdésnél.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, a buzăui ítélet mögött két lehetséges forgatókönyv állhat: a román bíró (aki minden bizonnyal nem nagyon kedveli a magyarokat) politikai befolyásolástól mentesen hozott rossz döntést, ám ezért is felelősek a román hatóságok, azok, akik az elmúlt hetekben, hónapokban elhíresültek magyarellenes megnyilvánulásaikról. A másik lehetőség: a bírósági ítélet politikai megrendelésre született, a hatóságok ily módon tesztelik az erdélyi magyar közösség, az egyházak, az RMDSZ reakciókészségét. Antal Árpád szerint minden jel azt mutatja, ez utóbbi lehetőség valószínűbb, túl sok a „véletlen” (a büntetőeljárás elindítása, a per áthelyezése stb.), hogy hihető legyen az első verzió.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint is politikai kérdésről van szó, az elmúlt években megerősödő magyar közösséget akarják megtorpanásra késztetni, ezért döntöttek úgy, hogy politikai választ kell adni, azaz tömegesen utcára vonulni. A Mikó ügye az egész erdélyi magyarságot érinti, már csak azért is, mert amióta kirobbant a botrány, teljesen leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, Háromszéken több mint ötven épület nem került vissza a magyar történelmi egyházakhoz (számos iskolát, óvodát, kultúrotthont említett), Erdély szintjén több mint ezer.
Markó Attila, akit a Mikó visszaszolgáltatása miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a buzăui bíróság, az ügy hátteréről beszélt, felhívta a figyelmet annak abszurditására, hiszen a visszaszolgáltatási bizottság, amelynek tagja volt, tulajdonképpen nem szuverén döntést hozott, hanem alkalmazta a kormány határozatát. Be­nyújtották a fellebbezést, és már tudják, a következő, immár végleges és megfellebbezhetetlen döntést a ploieşti-i ítélőtáblának kell meghoznia, az első tárgyalást október 5-re tűzték ki. Van­nak még dokumentumaik, melyeket eddig nem mutattak be, hangsúlyt fektetnek majd a tulajdonjog bizonyítására (két bírói testület is elismerte már, hogy az épület az erdélyi református egyház tulajdona) – mondta el Markó Attila. A májusban megszületett ítéletig hitt a román igazságszolgáltatásban, azóta azonban nagyon erősek a kétségei – ismerte el.
A kezdeményezőbizottság néhány tagja tegnap több erdélyi városban (Csík­szere­dában, Marosvásár­helyen, Kolozsváron) tartott sajtótájékoztatót, aláírást gyűjtenek, támogatókat keresnek a Kolozsvári Magyar Napok alatt és jövő héten a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon is, és ígérik, szeptember elsejét követően is ébren tartják majd az ügyet – fejtette ki Porcsalmi Bálint.
Antal Árpád a katalánok helyzetét hozta fel példaként, amikor a madridi parlament úgy döntött, hogy nem létezik a katalán nemzet, másnap egymillióan vonultak utcára. Szeptember elsején nekünk is azt kell bizonyítanunk, hogy létezünk, erős közösség vagyunk, és nem engedjük, hogy elvegyék, visszaállamosítsák javainkat – hangsúlyozta.
Szeptember elsején, az Igazság napján 12 órakor a Székely Mikó Kollégium elé várják tehát a tiltakozókat Erdély minden pontjáról. Jelen lesz az erdélyi történelmi egyházak mind az öt püspöke, és négyen közülük fel is szólalnak, beszédet mond még Tőkés László és Kelemen Hunor.

A szeptember elsejei tüntetés nem alkalmas a Toró T. Tibor EMNP-elnök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására – vélik a Mikó-ügy RMDSZ-es kezdeményezői. „Szeretnénk a politikát távol tartani a szeptember elsejei tüntetéstől, hogy senki ne sajátítsa ki. Ez egyházi, civil mozgalom, amelynek tényleg az összefogásról kell szólnia” – mondta Antal Árpád. „Nem itt és nem most van a helye az EMEF összehívásának, ez volt a kezdeményező csoport tagjainak egybehangzó véleménye. Az összefogás eme tiltakozó akcióját nem redukálhatjuk ilyen kisebb horderejű politikai eseményre” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.