A parlamenti képviseleten kívül minden jog biztosított a magyarországi román közösségnek – jelentette ki Kreszta Traján. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét az Erdélyi Magyar Televízió szólaltatta meg annak kapcsán, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter kijelentette: Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.
Corlăţean úgy vélte, a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról napra folytatódó asszimilációjához vezet. Kreszta hangsúlyozta, a magyarországi kisebbségek számára biztosított a kulturális autonómia, az országos önkormányzatok saját hatáskörében pedig nemzetiségi iskolák működnek. Ami a parlamenti képviseletet illeti, azt Titus Corlăţean nyilatkoztára reagálva Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár megválaszolta: az új törvényi szabályozás ezt 2014-től lehetővé fogja tenni számukra.
A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) szolidáris a más országokban élő nemzeti kisebbségekkel, de súlyos hibának tartja bármely ország politikusai részéről a „kisebbségi kártya” pillanatnyi érdekek szerinti felhasználását – közölte a szervezet szintén a román külügyminiszter felvetésére reagálva. A MRKSZ sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyarországi román közösség ismét a két ország politikai csatározásainak eszközévé vált, ugyanakkor értetlenül fogadták azt is, hogy Titus Corlăţean konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a magyarországi románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.
A szervezet állasfoglalása szerint Magyarország megteremtette a nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám az ortodox templomok – amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei – romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak. Az MRKSZ kifogásolta azt is, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek. A szervezet reményét fejezte ki, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását – zárul az állásfoglalás.
