Évszázadokkal ezelőtt a törökök, a tatárok jöttek, az ötvenes években a fekete kocsik, s ment a kérdés-felelet – alája írja? nem írja alája?! Ti. a kollektívbe való belépési nyilatkozatot. Egyik öreg barátomat a Duna-csatornánál berakták egy csőbe, negyvenfokos melegben, s addig kérdezték aláírja-e, amíg megtette, mert nem akart elevenen megsülni. Hét év múlva, mikor a falujában is megkezdődött a kollektivizálás, behívták, s elmondta, ő már alája írta, így lett hét évvel a helyi kollektív megalakulása előtt – tag!
Ma az ügyészek jönnek. Olténiai falvakat látogatnak meg, bemennek az emberek lakásaiba, a templomból is kihívják őket (a cirkusz Mária ünnepén kezdődött!), vagy átadják az idézést a szomszédos kisváros ügyészségére. Van, amikor dubával a delikvenst el is viszik, de nem hozzák haza, ahogyan egy ügyész úr szarkasztikusan megjegyezte: ez a kocsi csak visz, de nem hoz. A beidézett embereket arról faggatják: szavaztak-e? S utána megeskettetik a bibliára, hogy az igazat, csakis az igazat mondja. Mindez egy állítólag laikus államban! Van, amikor nem is tudják az ügyészek a gyanúsítottak nevét, egy faluban elhívták az embereket a folyópartra, egy néptelen szakaszra, megkérdezték a nevüket, aztán ott előttük állították ki az idézést.
Mindez abszurd, de több kérdést is felvet. Miért indult az egész, ügyészek százait mozgósító, elképesztő összegbe kerülő, a kisember életét megkeserítő Nagy Akció? Mert ezt nem tudjuk, igen keveset tudunk. Amikor az ország jelenlegi miniszterelnöke és Crin Antonescu ez iránt érdeklődött, azzal vádolták meg őket, hogy az ügyészséget akarják befolyásolni, függetlenségét veszélyeztetik. Egy fiatal, magánszorgalmú kutya (értsd bűnüldöző) blogján azzal vádolta meg az egyre idegesebb, egyre nagyobb badarságokat mondó Antonescut, hogy be akar avatkozni az ügyészség munkájába.
De ha ezt értik az ügyészség és a bíróságok függetlenségén, hogy efféle abszurd akciókat indítanak be, minden magyarázat nélkül (egy kafkai tételt illusztrálva megint és újult erővel ti. hogy mindenki bűnös, aki él), akkor nem kérünk belőle, s Antonescunak azt tanácsoljuk, ne idegborzoló vádaskodásaival, elképesztő nagyotmondásaival akarja felülmúlni a Traian Băsescut, mert ezt amúgy sem lehet, hanem az ezekről az akciókról készített videót juttassa el a Velencei Bizottsághoz és az Európai Bizottságnak a romániai igazságszolgáltatás függetlenségére oly érzékeny, illetékes biztosához. Amikor a delikvens nevét megkérdezve töltik ki az idézést, s amikor a bibliára eskettetik meg az embereket. Valószínű, meglepné mindez az unió és a Velencei Bizottság a romániai igazságszolgáltatás függetlenségét oly állhatatosan védelmező tagjait.
Mert szeretnénk hinni, mégsem egy Caragiale-szatírában vagy egy kafkai történetben élünk.