Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a hőséghullámok. Ez várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok – vélik a magyar Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai, akik a melegterhelés veszélyeire is figyelmeztetnek.
Bonta Imre, az előrejelzési főosztály vezetője kifejtette: a mostani a negyedik „hőhullám” az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25–26-ig tart. Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani.
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa kifejtette: amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az „hőhullámos” napnak számít. Az ilyen napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961–1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021–2050) várhatóan átlagban 8–24 nappal növekedni fog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak, a természetes változékonyság továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki. Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog.
Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. A nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta. A legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
Az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára „meleg terhelést jelentő” napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból „komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken” – tette hozzá Nagy Andrea.
Az emberi szervezet a növekvő „melegstresszt” nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de ez lassú folyamat.(MTI)
