Előbb a román, majd a magyar nyelv – alapvetően ez a sorrend jellemző azon háromszéki, állami közintézményekre, amelyeknél azt vizsgálta több- hetes felmérése során a Civilek Háromszékért Szövetség: milyen mértékben, és egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését.
Kilenc szempont alapján például azt is követték: mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben, valamint a tájékoztatásban. A szervezet összesítése szerint a vizsgált nyolc intézménynél – tanfelügyelőség, prefektúra, pénzügyi hivatal, fogyasztóvédelmi hatóság, mezőgazdasági kifizetési ügynökség, útlevélkibocsátó hivatal, állat-egészségügyi igazgatóság, kataszteri hivatal – a kétnyelvűség többnyire a hirdetőtáblákon, valamint az épületek feliratán, azok névtábláján valósul meg, gyakorlati síkon viszont annál kevésbé. A honlapokon az esetek kilencven százalékában csak román nyelven tájékoztatnak, s csupán egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, egyébként kizárólag román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás – ismertette közleményében a Civilek Háromszékért Szövetség. A szervezet által lehangolónak minősített eredmények szerint a használatban lévő hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, a vizsgált közintézmények alkalmazottjainak magyar- nyelv-tudása pedig legtöbb esetben hiányos.
Az értékelés alapján a legjobb minősítést a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség kapta a szervezet részéről (itt kilenc szempontból öt esetben jó vagy kielégítő volt a válasz), majd a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal következik.
