Bűnösnek mondta ki az olsói bíróság Anders Behring Breiviket, aki tavaly 77 embert gyilkolt meg a norvég fővárosban, illetve a közeli Utoya-szigeten levő ifjúsági táborban. A tömeggyilkos korábban közölte, csak akkor fellebbez, ha elmebetegnek mondják ki.
Egyetlen kérdés volt nyitott a tavaly júliusban 77 emberrel végző Anders Behring Breivik perében a tegnapi ítélethirdetés előtt: beszámíthatatlannak mondja ki őt a bíróság, vagy azt az orvosi véleményt fogadja el, hogy szellemileg ép volt, amikor tavaly júliusban Oslo kormányzati központjában hét embert ölt meg egy pokolgéppel, majd 70 fiatalt lőtt agyon géppisztollyal egy szociáldemokrata ifjúsági táborban a norvég főváros mellett lévő Utoya-szigeten. Végül a bíróság úgy döntött: a férfi nem elmebeteg, és a maximálisan kiszabható 21 év börtönre ítélték.
Az ügy megosztotta az orvosokat
Breivik „szánalmasnak” nevezte, hogy Norvégiában 21 éves szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés. Az ügyészek azon kérdésére, hogy jobban örülne-e a halálbüntetésnek, azt válaszolta: „Nem vágyom rá, de elfogadnám a döntést. Két kimenetelt tudnék elfogadni ebben az ügyben: a halálbüntetést vagy a felmentést.” Közölte, hogy nem fél a haláltól, majd arról kezdett beszélni, hogy az európai nacionalisták sokat tanulhatnának az al-Kaidától, különösen az iszlamista terrorszervezet mártírhalált dicsőítő módszereit illetően.
A per első napján Breivik mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlevőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint, amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt és tett fel az internetre, ezek a jelek „az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást” jelképezik.
Kijelentette: nem ismeri el a norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat. Amikor a bíró rákérdezett foglalkozására, a vádlott azt mondta: író, aki most éppen börtönben ül, és ott dolgozik. Azt is elmondta: elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, önvédelemből cselekedett.
Az ügyészek vádbeszédükben azt kérték, hogy Breiviket zárják elmegyógyintézetbe. Korábban ugyanis két norvég hatósági orvosszakértő is fenntartotta azt a megállapítását, hogy Anders Behring Breivik elmebeteg, ezért büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Torgeir Husby és Synne Sorheim, aki a per kezdete, április 16-a óta folyamatosan figyelte a norvég mészárost, áttanulmányozta a rendőrségi kihallgatásokon felvett anyagot is. „Azt gondolja, mindannyiunkat meg kell mentenie attól, hogy odavesszünk a jó és a rossz csatájában. Azt hiszi, felelősséget visel és küldetést teljesít ebben a harcban, joga van döntenie életről és halálról, noha a végső felelősséget a tetteiért egy nem létező szervezetre hárítja” – mondta korábban Sorheim, amikor ismertette a 239 oldalas szakvéleményt.
Breivik kitartóan ellenezte, hogy beszámíthatatlannak mondják ki. Ebből ugyanis ő – és szerinte más is – azt olvassa, hogy idegengyűlölő, iszlámellenes elveit betegesnek tartják. Ráadásul más szakértők szintén nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítették a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonítva bűncselekményét. Eirik Johannesen pszichológus például azt mondta, Breivik borzalmas tettét nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel. Ideológiai nézeteit ismerve – mondta a szakértő – ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel „meggyógyítani”.
Egy másik orvosszakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora Breivik személyiségének torzulásaira – a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre – hívta fel a figyelmet.
Más kérdés, hogy norvég jogi szakértők szerint, noha a maximálisan kiszabható büntetés 21 év, ám a férfi igazából sosem fog szabadlábra kerülni, mivel közveszélyesnek mondják majd ki. A norvégok amúgy szintén azt szerették volna, ha a bíróság nem mondja ki, hogy a férfi beszámíthatatlan.
A börtön készül
Az Oslo közelében lévő Ila börtönben arra készültek, hogy a tömeggyilkos mindenképpen náluk marad, szóljon a döntés akár szabadságvesztésről, akár pszichiátriai kezelésről. Knut Bjarkeid igazgató már szerdán elmondta: ha Breiviket beszámíthatatlannak mondják ki, és elrendelik a kezelését, kialakítanak egy új épületszárnyat, amely gyakorlatilag kisebb kórházként működik majd, és itt helyezik majd el a gyilkost. Ha nem ez történik, akkor Breivik ugyanolyan körülmények közé kerülhet, mint eddig volt, és ugyanúgy el lesz választva a többi rabról, mint eddig.
A hetvenhét ember halálát okozó 33 éves férfi három, viszonylag kopott, csupasz falú cellát használhat. Egyikben alszik, a másikban edzőgépek vannak, a harmadik pedig úgymond az irodája, ahol egy asztalhoz erősített laptop áll rendelkezésére. A számítógép azonban nincs csatlakoztatva az internethez. Az egyelőre nem dőlt el, hogy Breivik, aki korábban arról beszélt, hogy könyvet írna, megtarthatja-e a gépet az ítélet után is.
Májusban arról is szó volt, hogy a börtön külön személyzetet venne fel Breivik szóval tartására vagy akár sakkpartnernek. A teljes elszigetelést ugyanis elítélheti az emberi jogok strasbourgi bírósága. Knut Bjarkeid igazgató szerint azonban ez tévedés, illetve részben az. Inkább azzal próbálkoznak ugyanis, hogy a börtön személyzetét szólították fel: beszéljenek a rabhoz, foglalkozzanak vele, adott esetben eddzenek is együtt.
Ez így is lényegesen kevesebbe kerülne, mint a külön kórház kialakítása – derült ki az igazgató szavaiból. Utóbbira amúgy azért lenne szükség, mert a norvégiai elmegyógyintézetek nem alkalmasak „ilyen kaliberű bűnöző” fogadására.
Fejek már hullottak
Alig több mint tíz nappal az ítélethirdetés előtt a tragédia körülményei, illetve a hatóságok reagálását értékelő, úgynevezett „július 22-e bizottság” közzétette jelentését, amely szerint az oslói robbantásos merénylet megakadályozható lett volna, ha a korábban elfogadott biztonsági intézkedéseket hatékonyabban alkalmazzák, Utoyára pedig hamarabb kiérhetett volna a rendőrség. Az oslói robbantás és a belbiztonsági szolgálatok előtt már korábbról ismert Breivik letartóztatása között ugyanis három óra telt el, közben televíziós stábok már élőben közvetítették a mészárlást, illetve azt, amint a szigeten levő fiatalok telefonon próbálnak segítséget kérni.
A Jens Stoltenberg miniszterelnök számára készített, majdnem 500 oldalas jelentésben a tíz jogászból és igazságügyi szakértőből álló bizottság rámutatott, hogy bürokratikus késlekedések miatt nem zárták le a forgalom elől a kormány székhelyéhez vezető utat, noha ezt már 2004-ben ajánlották. Ez tette lehetővé, hogy Breivik a tizenhét emeletes toronyépület elé állítsa a 950 kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautóját.
A bizottság jelentése, illetve a közfelháborodás hatására lemondott a norvég rendőrfőkapitány, aki amúgy éppen a mészárlás előtt néhány héttel került posztjára. Amúgy pedig a kormányzó norvég Munkáspárt politikusa, illetve Stoltenberg kormányfő násznagya is volt. Maga a kapitány azt nyilatkozta, azért mond le, mert Grete Faremo igazságügy-miniszter és más politikusok bizalma megrendült benne. A norvég sajtó és az ellenzék ugyanakkor többször felvetette, hogy magának Jens Stoltenbergnek is mennie kell, mert a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én.
(MHO/HVG.hu)
