Sípszóra szaladtak össze a lelkészi lak tágas udvarának minden sarkából a gyerekek a tegnapi, utolsó kézműves-foglalkozásra – Incze Hajnalka vallástanár lelkesen osztogatta a lapokat a fák, bokrok árnyékában megbúvó asztalok köré gyülekezőknek. A héten tanultakból vasárnap délután láthatnak bemutatót a szülők, nagyszülők, a bibliahét részt­vevői látogatásunkkor éppen a meghívókat színezték szorgosan. A foglalkozásokon egyébként tegnap vettek részt a legtöbben, összesen 107 gyerek, de a hét minden napján száz körül alakult a létszám – összegzett Incze Haj­nalka, örömmel nyugtázva azt is: nemcsak a résztvevők, de a segítők száma is évről évre nő, s örvendetes, hogy az IKE-s fiatalok egyre aktívabban bekapcsolódnak a szervezésbe. Így született meg a döntés, hogy jövőre már két csoportra osztva szervezik meg a vakációs bibliahetet, mert úgy tűnik, kinőtték az eddigi helyszínt.
Erdély-szerte azonos mottóval szervezték a bibliahetek foglalkozásait, az üzenet pedig az: ne csak nézzünk, de lássunk is, vegyük észre, hogy Isten őrködik felettünk, vigyáz ránk – hangsúlyozta a foglalkozásvezető. Szintén pedagógus társával öt csoportba szervezték az óvodásokat, iskolásokat, akiket a napi bevezető jelenet után énektanulásba, imádságba vontak be, de a témához kapcsolódó történetekkel egy­aránt ismerkedhettek a kicsik. Természetesen nem maradt el a játék, a kézműves-foglalkozás, ahogyan a napi finom meglepetések sem: asszonyok sütötték az örökmozgó gyermekseregnek százával a fánkot, süteményeket.
Úgy tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik Isten igéje iránt mind a gyerekek, mind a felnőttek részéről, s hozadéka ezeknek a vakációs bibliaheteknek az is, hogy egyre többen és felekezetre való tekintet nélkül bekapcsolódnak a foglalkozásokba – vélekedett Incze Haj­nal­ka, mondván: „az egyház szempontjából ez a jövő, ha erre nem áldozunk időt és energiát, akkor kiürülnek templomaink”. A játékos, közösség­építő együtt­létek hosszú távú hozadéka azonban ennek ellenkezőjét  vetíti elő.