A magyar erdészet nagyjára emlékezve, szellemi hagyatékára pillantva tartottak első alkalommal Bedő Albert-napot szombaton Kálnokon. Megkoszorúzták sírját, szobrát, Gödri Miklós Szabolcs helybéli református lelkész részletesen ismertette életútját, a régi református parókia udvarán kulturális, közösségépítő programokat szerveztek. Távlati céljuk, hogy Kálnokot a Kárpát-medencei magyar erdészek zarándokhelyévé alakítsák.
Dr. Bedő Albert (1839–1918) Sepsikőröspatakon született, nagy ívű szakmai pálya után Budapesten hunyt el, végakarata szerint Kálnok unitárius temetőjében temették el. Japántól Belgiumig tudnak róla, tudósként, magas rangú köztisztviselőként, politikusként jelentőset alkotott, ő a magyar erdészeti szaknyelv megteremtője, nevét viseli a magyarországi ásotthalmi erdészeti iskola, illetve a kálnoki tanoda is. Életműve, székelységhez való ragaszkodása példa értékű, megismerésre méltó – ezért is kezdeményezték az emléknap megszervezését.
A rendezvény Kálnok unitárius templomában tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött, Szabó Adél, a falu unitárius lelkésze „jövőbe néző” prédikációjában úgy fogalmazott, legfontosabb, hogy együtt, közösségben és örömben legyünk, „örvendj és higgy, ebben látom az élet kulcsát elrejtve”. Ezt követően a tudós sírjánál Gödri Miklós Szabolcs megjegyezte: „a magyar erdészet atyja, vagy ahogy Benedek Elek nevezi, erdeink fő-fő pásztora, Bedő Albert tudományszeretetet, nemzetszeretetet hagyott ránk; országunk szétszakítását nem érte meg, munkáját azonban nem lehet országrészekre szétszakítani, példa erre Kálnok évtizedes barátsága Ásotthalommal, Budapesttel; Bedő Albert a nagy munkát elvégezte, nekünk már csak kevés jutott, példát venni róla, emlékezni nagyságára és legalább töredékeiben vállalni alkotását, nemzetépítő, erdőművelő, anyanyelvápoló és egyházépítő munkáját.”
Koszorúzás után az ünnepség a tudós szobránál folytatódott, beszédet mondott Kisgyörgy Sándor, Kőröspatak polgármestere, Andrésiné Ambrus Ildikó, az ásotthalmi Bedő Albert erdészeti iskola igazgatója és Puskás Lajos, a magyarországi erdészeti egyesület képviselője, majd újabb koszorúzás után az ünneplők a volt református parókia udvarára vonultak, a további programoknak ez a helyszín adott otthont. Gödri Miklós Szabolcs részletesen beszélt Bedő Albert életútjáról, hangsúlyozva, nagyon büszke volt rá, hogy ő székely. Bemutattak három, kerítésre rögzített fotókiállítást, sikeresnek bizonyultak Szigyártó András régi Kálnokot idéző felvételei, azok fontosságáról ő maga is beszélt. Verset szavalt Veress László színművész, Érsek Csaba csángó énekeket, meséket adott elő, a kálnoki kisgyermekek műsort mutattak be, a délutáni előadások után este megvilágították a „legnagyobb magyar erdész” szobrát.
Bedő Albert szellemiségét Kálnokon szeretnék tovább éltetni, mert az a falunak is összetartó erőt jelent. Gödri Miklós Szabolcs lapunknak úgy fogalmazott, „ha nekünk van egy ilyen emberünk, aki annyit tett a nemzetért, az erdészetért, az egyházáért, az anyanyelvápolásért, akkor valami kötelez minket belülről, hogy emlékezzünk erre, hátha kikerülnének majd kicsi Bedő Albertek a faluból”. Távlati céljuk, hogy gyűjtsék össze a Kárpát-medencei magyar erdészeket, Kálnok legyen számukra zarándokhely, s remélik, elkészül majd a 2007 óta „épülgető” Bedő Albert-emlékház is.
