A Román Kertészeti Szövetség elnökét, Gheorghe Glămant választották az Agrárkamarák Országos Kezdeményezési Bizottságának elnökévé augusztus 22-én. A bizottság végleges tagságáról korábban, augusztus 13-án döntöttek: 21-en az agrártársadalmat, -szervezeteket, ketten az agrártárcát, egy-egy tag pedig a belügyi és közigazgatási tárcát, valamint a környezetvédelmi minisztériumot képviseli – az összetételt szentesítő határozat az augusztus 20-i, 594-es számú Hivatalos Közlönyben jelent meg.
A törvény szerint a bizottság megalakulását követő tíz napon belül elnököt kell választania a testületnek. Elsőként Laurenţiu Baciut, a Romániai Agrártermelők Szövetségének (LAPAR) elnökét bízták meg e feladattal, de hamar le is váltották. „Nem feleltem meg az agrártárca vezetőjének, így valószínűleg addig lesz választás, amíg a megfelelő ember nyer” – mondta korábban Baciu.
Az agrárkamara-törvény alapján a bizottság jelölte meg az agárkamara-rendszer felállításának menetrendjét. A rendszabály szerint legkésőbb idén október 10-ig kell megszervezni az agárkamarai választásokat, a bizottság döntése értelmében az első választásokra október hetedikén kerülhet sor. Ennek ellenére a tárca államtitkára, Gheorghe Albu úgy vélekedik, mivel nagyon sok a választásokkal kapcsolatos tennivaló, azok halasztására is számítani lehet. A megállapított menetrend szerint augusztus 11-ig kellett volna véglegesíteni a választási listákat, meg kellett volna alakítani a megyei kezdeményezőbizottságokat, a megyei agrárkamarákat be kellett volna jelenteni az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartójába. A választási névjegyzékeket 45 nappal a választások előtt közszemlére kellett volna tenni.
A fentiek szerint Bukarestben beindult a gépezet, ám a megyékben erről még nem tudnak konkrétumot. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara vezetője (képünnk) érdeklődésünkre elmondta: egyelőre csak a sajtóból szereztek tudomást a fejleményekről, hivatalos értesítést nem kaptak. A megyében még nem alakult meg a kezdeményező bizottság, a választói listák sem készültek el, így nagyon valószínűtlen, hogy a Bukarestben hangoztatott októberi választásra sor kerülhetne. Még azt sem lehet tudni, honnan kerül majd elő az egyik legfontosabb tényező, a választás megszervezéséhez szükséges jelentős pénzalap – mondta az igazgató.
A jelenlegi megyei agrárkamarák a mezőgazdasági szaktanácsadói hivatalok átnevezésével születtek, a megyei tanácsok alárendeltségébe tartozó hivatalok, működésükbe nincs beleszólásuk a gazdáknak – a mostani tervek épp azt célozzák, hogy a gazdatársadalom maga dönthessen az őt érintő dolgokról. A törvény értelmében megyei szinten az agrárkamara alkalmazotti köre elnökből, titkárnőből, könyvelőből állna, mellettük két-három szakember folytatná a tulajdonképpeni munkát. Utóbbiakat viszont Bukarestben megrendezett versenyvizsgán alkalmaznák, tehát a decentralizáció elve ebben az esetben sem érvényesülne. Emellett máris sokan hangoztatják: a politikum érdeke, hogy kezet tegyen a kamarákra, és a „megfelelő” embereket helyezze különféle pozíciókba.
