Az aszály elviszi az állami licencbevételt
A mobil-távközlési jogok eladásából származó, Románia történetében eddig legnagyobb állami bevételt az aszály sújtotta mezőgazdaság megsegítésére költik – közli a Ziarul Financiar Victor Ponta múlt heti kormányülésen elhangzott magyarázatára hivatkozva.
A 200 millió eurós bevételt eredetileg a távközlési és informatikai szektor beruházásaira költötték volna, ám a miniszterelnök szerint, mivel októberben a legnagyobb állami bevételeket a mezőgazdaság adja, a támogatás a gazdákat illeti meg. Szakemberek tévesnek vélik a döntést, annál is inkább, mert a rádiófrekvenciák, illetve 4G-rendszerű adatátviteli hálózatok licencére csak novemberben folyik be a pénz.
Épülhet a Déli Áramlat
A Gazprom hétfőn aláírta a megállapodást Szófiában a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának megépítéséről. Az orosz állami gázóriás honlapján megjelent közlés szerint Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes és a Bolgár Energetikai Holding (EAD) vezetője látta el kézjegyével az egyezményt. A dokumentum meghatározza a Déli Áramlat földgázvezeték csatlakozási pontját a bolgár gázvezetékrendszerhez és a beruházás megvalósításának soron következő lépéseit. A Gazprom közleménye szerint a felek megállapodtak abban is, hogy a végleges beruházási döntéseket november 15-én hozzák meg. Alekszandr Medvegyev közölte, hogy a megállapodásnak nagy jelentősége van az Európán áthaladó projekt szempontjából. „A Déli Áramlat révén az elkövetkező évtizedekben az orosz földgáz még megbízhatóbban és rugalmasabban juthat el Európába” – mondta. Az Ukrajnát elkerülő, előbb a Fekete-tenger alatt, majd Dél- és Közép-Európa országain keresztülhaladó gázvezeték szárazföldi szakaszának megépítéséről az orosz gázóriás immár Bulgáriával, korábban pedig Szerbiával, Görögországgal, Szlovéniával, Horvátországgal, Ausztriával és Magyarországgal is megállapodott – áll a Gazprom honlapján közölt tájékoztatóban. Az orosz gázipari cég múlt kedden megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Horvátországgal a Déli Áramlatról.
Miből fizethet a magyar állam
Miután Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolná az E.ON gázszolgáltatót, a kormányzat MNB-nél lévő betétje mutatkozik lehetséges forrásként – közli a Portfolio.hu. A megoldást nem először alkalmazná a kabinet, a Surgutnál lévő 21,2 százalékos MOL-pakett megvásárlásánál is hasonlóan járt el, a devizabetétje terhére kerültek vissza az olajtársaság papírjai az államhoz. A portál szerint a jegybanknál lévő magas kormányzati betét állománya teret nyújthat a kormány számára, hogy akár közvetlenül devizaszámláján keresztül, akár az állampapír-kibocsátásokkal gyűjtött forintlikviditása MNB-n keresztüli átváltásával egyenlítse ki az E.ON gázüzletágának ellenértékét. Korábbi meg nem erősített hírek szerint tavaly a kormány már 800 millió eurós ajánlatot tett az E.ON gázipari érdekeltségeire – így a hosszú távú ellátási szerződésre és a gáztárolókra –, azonban a német társaság 1,2 milliárd euróra értékelte a vonatkozó eszközeit. Ennek alapján a jelenlegi árfolyam mellett az E.ON által támasztott vétel kb. 340 milliárd forintra tehető. A kormány MNB-nél vezetett számláján a július végi adat alapján 2059 milliárd forintnak megfelelő betétállomány volt, amiből „könnyedén” teljesíthető a korábbi sajtóhírekre alapozott 340 milliárd forintnyi összeg kifizetése – közli a portál.
